Ne legyenek kamerák az óvodában!
A kamerás megfigyelés elterjedése a magánszféra indokolhatatlan zsugorodásával jár, ami kellően kényszerítő körülmények megléte nélkül elfogadhatatlan. Az ombudsman ellenez minden olyan elképzelést, hogy óvodákban, bölcsődékben megfigyelő kamerákat szerel
2008. június 12. csütörtök 15:51 - Hírextra
Dr. Szabó Máté állásfoglalásában ezt egy állampolgári kérdésre válaszolta. A beadvány írója azt tudakolta, vajon jogszerű-e, ha óvodákban, bölcsődékben webkamerát helyeznek el, amely egy jelszóval védett weboldalra közvetíti a képet.
Az adatvédelmi biztos jogkörében eljáró állampolgári jogok országgyűlési biztosa hangsúlyozta, hogy a gyermekek viselkedését kedvezőtlenül befolyásolhatja a kamerák elhelyezése. Az óvodások-bölcsődések folyamatos ellenőrzés alatt lennének, aminek következtében magatartásuk – tartva az esetleges szülői vagy felügyelői büntetéstől – önkéntelenül is eltérne a természetestől. Így a "megfigyeltség" érzése már kiskorban is megjelenhet, ami károsan befolyásolhatja személyiség-fejlődésüket, sőt, elvezethet ahhoz a meggyőződéshez is, hogy később, a kamerák látóköréből kikerülve azt tegyenek, amit akarnak, hiszen "senki" sem látja.
A biztos szerint problémát okozhat, hogy a szülő egy-egy megnyilvánulása a közvetített képen keresztül téves következtetés levonására adhat okot, hiszen a kamera a családi viszonyoknak csak egy szűk részét engedi látni. Ezáltal a szülők ki lennének téve mások negatív megjegyzéseinek, esetleges elítélő vélemény-nyilvánításának. Másfelől a gyermek és szülő közötti kapcsolat olyan bensőséges viszony, amely nem tartozik senki másra, vagyis a "megfigyelés" megengedhetetlen beavatkozást jelentene a család magánszférájába. A kamerás megfigyelés lehetőséget adna a gyermek-felügyeleti intézmények vezetőinek, hogy rendszeresen ellenőrizzék a pedagógusokat. Ez egyrészt sérti a dolgozók személyiségi jogait, másrészt az állandó "megfigyeltség-érzés" befolyásolja a gondozók természetes viselkedését, a gyermekkel való gondtalan és felhőtlen kapcsolat kialakítását.
A kívánt célok eléréséhez tehát a kamerás megfigyelés szükségtelen. Aránytalan beavatkozást jelentene a gyermekek, szüleik, illetve az ott dolgozó személyek magánéletébe, mivel a megfigyelés, illetve a képek internetes továbbítása nagymértékben sértené az érintettek személyhez fűződő jogait, továbbá előre nem látható mértékben negatívan befolyásolhatja mind a gyermekek személyiségének fejlődését, mind az intézményben folyó munkát.
Kiadó: Országgyűlési Biztos Hivatala
Forrás: MTI-OS