A felnőttkori tanulás az Európai Unióban jóval elterjedtebb, mint hazánkban. Szükség is van rá, hiszen őrülten zakatoló világunkban például egy tizenöt éves tapasztalat – ha nem fejlesztjük folyamatosan – annyira elavulhat, mint a Commodore 64: mehet a kukába. Figyelmeztető adat, hogy ma hazánkban több mint kétmillió ember, a munkavállalói korban lévők negyven százaléka(!) nem rendelkezik szakképesítéssel. Miközben pedig a munkanélküliek száma nő, számtalan szakma van, ahova nem találni megfelelő szakembert. Ennek az ellentmondásnak a feloldását hivatott segíteni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ).

Az ÁFSZ-n belül a felnőttképzés kiterjesztéséért és támogatásáért a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) felelős. Az FSZH indította be a „Lépj egyet előre!” programot, mely a kifejezetten a felnőttképzés elősegítéséért jött létre.

Az FSZH évente 10-15 ezer embernek nyújt támogatást – mondta el a Hírextrának Soós Adrianna a hivatal főigazgató-helyettese. Az FSZH a képzés költségeit felvállalja, ami képzéstől függően nagyjából 300-500 ezer forint közötti összeg. Akinek nincs magasabb végzettsége, mint az általános iskola, az minden 150 óra befejezett képzés után egy havi minimálbérnek megfelelő megélhetési támogatást kap.

A legnépszerűbb szakmák

A képzés főleg a hiányszakmákra fókuszál. De támogatást kaphat az is, aki munkahellyel rendelkezik és továbbképzésen szeretne részt venni. Arra a kérdésre miszerint melyek a preferált képzések az főigazgató-helyettes asszony elmondta, népszerű sokféle informatikai képzés, a kereskedelmi szakmák, illetve nagy az igény a szociális gondozás-ápolásban. Sokan szereztek a programban már személy- és vagyonőr szakmát, illetve a nemrég szakmává vált takarító szakképesítést. Mára telítődtek ezek a szakmák, támogatás ilyen képzésre már nem kérhető. A munkaerőpiacon ez egyik leginkább hiányterületnek számító az építőipari szakma – mondta Soós Adrianna, majd hozzátette – azonban a felnőttek általában olyan szakmákat keresnek, amiket nem kell évekig tanulni.

A hiányszakmák természetesen területileg nagy eltérést mutathatnak. Nyilvánvalóan más lesz a kereslet Budapesten, mint Szabolcs megyében, más a hiányszakma egy vidéki kisvárosban, mint egy baranyai aprófalvas kistérségben. Magyarországon eltérőek a gazdasági struktúraváltással összefüggő változások, valamint alacsony a munkavállalók földrajzi mobilitása.

Jók a tapasztalatok

A képesítés nélkülieket felkutatását és képzésbe való bevonását országos szinten negyvenfős mentori hálózat segíti – tudtuk meg az alelnökasszonytól. Segítségükkel a hivatal megpróbálja megkeresni azokat, akik nem jönnének esetleg maguktól, illetve a hozzájuk fordulóknak nyújtanak eligazítást. Az FHSZ tapasztalatai jók: sokan vannak várólistán, hamar betelik a keretszám. „Ma már az emberek szembesülnek azzal, hogy szakképesítés nélkül nagyon nehezen tudnak elhelyezkedni. Nagyon nagy a tanulási kedv ma Magyarországon” – árulta el Soós Adrianna. A hivatal eredményességét nyomonkövetési vizsgálattal mérik. Ebből kiderült az ügyfelek 60-70 százaléka el tudott helyezkedni fél éven belül, de a képzés befejezése után egy-két hónappal már az álláskeresők 40 százaléka munkához juthatott. Ez nemzetközi szinten is jó eredmény – tette hozzá.

Az unióban minden második felnőtt képzi magát. Nálunk az alelnökasszony elmondása szerint 2003-ben ez csak minden nyolcadik embert jelentette, de véleménye szerint a felmérések ma már jóval kedvezőbb számot mutatnának. Hangsúlyozta, az uniós felmérések jóval szélesebb körűek, míg nálunk sok paraméter nincs belekalkulálva a statisztikába, így például a távoktatásban résztvevők – egyébként egyre nővekvő – száma. Véleménye szerint néhány év múlva elérhetjük az uniós átlagot.

A felnőttképzésre vállalkozóknak érdemes ellátogatni az Állami Foglalkoztatási Szolgálat honlapjára. Ez mindenki számára hasznos információkkal szolgálhat támogatásokkal, azok feltételeivel, képzésekkel kapcsolatban, sőt még álláshirdetések között is böngészhetnek az érdeklődők.

Az internettel nem rendelkezőknek a legegyszerűbb, ha regisztrálnak a regionális munkaerő központ területi kirendeltségénél. Ott a tanácsadók egyénre szabottan ajánlanak tanfolyamot, sőt támogatási programot is, melynek segítségével a legtöbb esetben teljesen ingyen lehet szakmát tanulni.

Ne add fel!

Ezek a kedvezmények azonban nem csak az álláskeresőket illetik meg, hisz Európai Uniós és állami támogatásoknak köszönhetően más, „kiemelt csoportba” tartozók, mint a gyesen és gyeden lévő kismamák, a szakképesítéssel nem rendelkezők, a 45 éven felettiek és a fogyatékkal élők is ingyen tanulhatnak.

A magukat kiöregedettnek érzők előtt tehát két perspektíva és egy lehetőség áll. Az egyik, hogy képzésen vesznek részt, így lépést tudnak tartani a fiatalabb kollégáikkal. Ez nem csak szakmai fejlődésük miatt lehet előnyös, de ezt a fajta hozzáállást a felettesük is értékeli. A másik lehetőség, hogy megpróbálnak tanácsadói szerepbe kerülni. A tapasztalatukat mentorként átadni a fiatalabb kollégáknak. Az ilyen szerepkör felvállalását természetesen a főnökkel is egyeztetni kell. A harmadik lehetőség, a „feladom küzdelmet és szép lassan állástalanná válok” kevesebb küzdéssel jár, ám ennek az útnak csúnyán sötét vége lehet.