2024. november 26. - Virág

160 éve volt az első választás

Százhatvan éve, 1848. június 14-én történelmi nap köszöntött Magyarországra: megtartották az első népképviseleti országgyűlési választást, amelyen az áprilisi törvényeknek köszönhetően közel 800 ezren adhatták le voksukat.
2008. június 13. péntek 13:51 - Hírextra
A Magyarországot is elérő forradalmi hullám, a polgári átalakulás felé vezető törekvések az országgyűlést sem hagyhatták figyelmen kívül. A politikai élet egyik legfontosabb színtere, a diéta is gyökeres változásoknak nézett elébe. Az 1848-as áprilisi törvények közül a IV. és az V. törvénycikkely taglalta az immár népképviseleti alapokra helyezett országgyűlési választásokat.
A IV. cikkely hároméves ciklusokat állapított meg a Pestre helyezett országgyűlésnek, az V. cikkely pedig kimondta: a választójogosultság alapvető polgári feltétele többé nem a rendiség, hanem a népképviselet. Továbbra is megőrizhették kiváltságos helyzetüket a nemesek, akik cenzus nélkül bírtak választójoggal. A rendkívül liberális elveket tükröző választási törvény alapján választók és választhatók lettek azok a 20 évnél idősebb férfiak, akik nem álltak büntető eljárás alatt, valamelyik bevett vallási felekezethez tartoztak, a városokban legalább 300 forint értékű ingatlannal, vagy falun egynegyed úrbéri telekkel bírtak. Megnyílt a részvétel a kereskedők, az iparosok és a kézművesek előtt, amennyiben legalább egy segéddel dolgoztattak, s évi jövedelmük elérte a 100 forintot. Jövedelmi cenzus nélkül választójog illette meg az Akadémia tagjait.
Az ily módon széleskörűvé tett választásokon 200 ezer nemes mellett 600 ezer új szavazó adhatta le voksát. A 377 mandátum pontosan egynegyedét már a városi polgárság, a helyek többségét a korábbi ellenzéki nemesség szerezte meg. A választáson radikális jelöltek is indultak, többek közt Petőfi is, de őket megbuktatták.
Az országgyűlést az első magyar független felelős kormány tagjai és elnöke jelenlétében 1848. július 5-én a pesti régi Vigadó épületében nyitotta meg István nádor. A képviselőház (a régi alsótábla, az alsóház) a Vigadóban, a felsőház a Magyar Nemzeti Múzeum dísztermében ülésezett a forradalmi időkben. A testület augusztus végéig mindössze három törvényt alkotott, ezeket azonban az uralkodó nem szentesítette. A rendkívüli helyzetben így e három törvény közül kettőt, a magyar hadseregről, illetve a bankjegy kibocsátásról szólót ősszel szentesítés nélkül léptetett életbe az országgyűlés.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását