Az akadémikus a tanácskozás pénteki befejezése után nyilatkozott az MTI-nek.
Ismertetése szerint a tanácskozáson szó esett az európai bevándorlási politikáról, a bevándorlók jogairól, személyazonosságáról, valamint biztonsági kérdésekről, s külön kerekasztal-beszélgetést rendeztek a gazdaság és a migráció közötti összefüggésekről.
A migrációnak két nagy fajtája van - az egyik az Európai Unión kívüli országokból érkezők áradata, amely különösen Olaszországot és Spanyolországot érinti, a másik az uniós országokból érkező migráció.
Nem a népvándorlás önmagában a gond, hanem, mint a konferencia üzenetében megfogalmazta, annak mértéke. A migráció egyik napról a másikra ugyanis óriási méreteket öltött: évente világszerte mintegy 200 millióan kelnek útra. Az emberek többféle ok miatt hagyják el hazájukat - van aki a nyomor elől menekül, s akad, akit a jogsértések késztetnek az indulásra.
Sokan jobb munkalehetőséget, kellemesebb életkörülményeket keresnek, de gyakran a bevándorlóknál keverednek az okok.
"A tagországok most elérkezettnek látták az időt, hogy összehangolják bevándorlási politikájukat. A törvényekkel oly módon kell szabályozni a migrációt, hogy az összhangban legyen a gazdasági szükségletekkel, valamint a tagországok lehetőségeivel, hogy befogadják és integrálják a társadalomba az új jövevényeket" - mondta.
Az akadémikus külön kitért arra, hogy az Európai Unió támogatja "a tudósok vándorlását egyik országból a másikba".
Mint rámutatott, a legális migráció, figyelembe véve az Európai Unió országainak többségét érintő demográfiai krízist, nagyon fontos. Idézve Joseph Chaemie-t, az ENSZ Migrációs Kutatóközpontjának igazgatóját, elmondta, hogy a 27 uniós tagország éves népszaporulata összességében India heti demográfiai növekményének felel meg.
Példaként Németországot hozta fel, ahol az előrejelzések szerint 2050-re, ha nem lesznek bevándorlók, a lakosok száma sok millió fővel csökken, 60 millióra. Ám míg a legális migráció nagyon fontos, az illegálist viszont meg kell oldani, mert a helyi szervezetekre, az önkormányzatokra, a helyi lakosságra jelent óriási terhet, felkészületlenül éri őket.
"Természetesen a politikai menekültek egy külön kategóriába tartoznak" - jegyezte meg, hozzátéve, hogy az EU nem tartja elfogadhatónak az extrém megoldásokat, "amikor mindenkit kiutasítanak".
Vizi E. Szilveszter elmondta: saját hozzászólásában arról beszélt, hogy Magyarországot is érinti a migráció problémája, de inkább abban az értelemben, hogy az országot elhagyják a szakemberek.
Az MTA volt elnöke beszámolt arról, hogy beválasztották Európa egyik legnagyobb bankja, az UniCredit Group nemzetközi tanácsadó testületébe, amelynek Renato Ruggiero volt olasz külügyminiszter az elnöke. Az első ülésre a fórum előtt, Velencében került sor.
"A modern bankárvilág tudósokat is alkalmaz, fizikusoktól kezdve szociológusokig, hiszen a pénzvilágban mutatkozó krízisek kezelése egészen sajátos új megközelítést igényel" - mutatott rá Vizi E. Szilveszter.
Ismertetése szerint a zártkörű tanácskozáson Benita Ferrero Waldner, az EU külügyi biztosa tartott előadást a nemzetközi kapcsolatokról és szomszédsági politikáról. A résztvevők között volt Aleksander Kwasniewski, volt lengyel államfő, Jan Bielecki, volt lengyel miniszterelnök, Adrian Severin román exkülügyminiszter.
