Ismertetése szerint a kötetben szereplő tanulmányok a Politikatörténeti Alapítvány által szervezett kutatások során születtek - a projektet Andor László, Farkas Péter és Csáki György irányította.
Mint kifejtette, e kutatás során nem csupán a szokásos gazdasági szemlélet tükrében vizsgálták a globalizáció kérdéskörét, hanem a jelenség kulturális, szociológiai és társadalompolitikai következményeit is elemezték. Így vizsgálták a globalizáció demonstrációs hatását, amikor a kevésbé fejlett országok fogyasztási struktúrája a fejlettekéhez kezd hirtelen hasonulni.
"Számos egyéb aspektusa is van a globalizációnak: érvényesül-e kulturálisan, vagy sem? Ez egy érdekes kérdés, amely nagyon megosztja a kutatókat. Növeli-e a globalizáció a fejlettek és a gyengén fejlettek, a szegények és a gazdagok közötti különbséget, vagy éppen ellenkezőleg, csökkenti? Ez is egy nagyon vitatott kérdés" - sorolta a kutatás szempontjait Csáki György.
Hozzátette: Mit tehet például egy kicsi, nyitott gazdasággal rendelkező ország a globalizáció korában, mint Magyarország? Erre vannak példák: van akinek sikerül, s van, akinek nem. "Ezt próbáltuk nagyon sok szempontból körbejárni, s vagy másféltucat tanulmány jelenik meg ebben a kötetben" - emelte ki a kutató.
A globalizáció szociológiai és társadalompolitikai hatások vizsgálatával kapcsolatban elmondta, hogy a kutatások során abban a megközelítésben elemezték a kérdést, hogy jövedelmi, képzettségi szint alapján hogyan alakulnak az országokon belüli különbségek. Mint rámutatott, a globalizáció csupán a magasan kvalifikált, nyelveket beszélőket, az internetet használókat preferálja, viszont határozottan "diszpreferálja" a kevésbé képzetteket.
"Az országon belül a globalizáció hatására növekedhetnek a különbségek, amennyiben a lakosság jelentős része ki van zárva ezekből a lehetőségekből. Az államnak, a társadalomnak gondot kell fordítania arra, hogy a globalizáció hatásai ne okozzanak végleges és helyrehozhatatlan leszakadást a társadalom legalsóbb rétegei számára. Ennek sok eszköze van, de alapvető jelentőségű az oktatási-képzési rendszer" - hangsúlyozta Csáki György.
Ismertetése szerint emellett számos egyéb dolog is van, így meg kell változnia a mentalitásnak ahhoz, hogy megértsük: egy nagy egész részei vagyunk, s ehhez alkalmazkodni kell, képessé kell válnunk az alkalmazkodásra.
A globalizáció kulturális hatásaival kapcsolatban Csáki György kifejtette, hogy tíz évvel ezelőtt, ha egy kolozsvári kollégával közösen vett részt egy kutatásban, a legnagyobb gondot a kapcsolattartás jelentette. A levél, a telefon megbízhatatlan volt. Ma viszont a kapcsolattartásra mindenki az e-mailt használja, s ebben semmi bizonytalanság nincs.
A kutatások végső konklúziójaként Csáki György kifejtette, hogy lehetetlen a globalizációt visszafordítani, a határon megállítani, ezért a jelenség minden előnyét maximálisan ki kell használni, az esetleges negatív következményeket pedig lehetőség szerint csökkenteni kell.
"Képessé kell tenni a társadalmat arra, hogy lépést tartson a globalizációval, arra kell törekedni, hogy a lakosság minél nagyobb hányada képes legyen az előnyöket megszerezni, tartósan birtokolni, s minél kisebb legyen az a réteg, amely erre képtelen" - mutatott rá a kötet társszerkesztője.
Csáki György személyes véleményét kifejtve, elmondta, hogy minden látszat ellenére a nyelv és a kultúra képes leginkább ellenállni a globalizációnak.
"Az oktatáson, a kultúrán keresztül kell megőrizni az identitást, a közgondolkodást a világ igényeihez kell igazítani, ugyanis illúzió, hogy az Európai Unió megvéd minket a globalizáció káros hatásaitól. Az Európai Unió maga is része a globalizációnak, s nem független attól" - hangsúlyozta Csáki György.
