Őssejtkutatás Magyarországon

Humán embrionális és szöveti típusú őssejtek kutatására van engedélye az Egészségügyi Tudományos Tanácstól a jelenleg az Országos Vérellátó Szolgálathoz tartozó kutatócsoportoknak - tudta meg az MTI Sarkadi Balázs akadémikustól, kutatásvezetőtől. Egyedül az itt dolgozó kutatók használnak az országban emberi embrionális őssejtvonalakat. Ezeket külföldről kapják, és itthon azt vizsgálják, mi tartja őket a nem-differenciált állapotban, illetve hogyan lehet belőlük különböző szöveteket kialakítani.

Elsősorban a vérképző szövetekkel, például a vérlemezkék képződésével foglalkoznak, de emellett szívizomsejtek, idegsejtek, májsejtek kialakításán is dolgoznak. "Az eredmények azt mutatják, hogy lehetséges ilyen szöveteket létrehozni laboratóriumi körülmények között" - közölte az akadémikus. Egyik gyakorlati eredményük, hogy emberi szívizomsejteket állítottak elő laboratóriumban, amelyek gyógyszerek hatásának tesztelésére alkalmasak.

Ennek azért van nagy jelentősége, mert nem könnyű emberi szívizomsejtekhez jutni a gyógyszerpróbákhoz. A szöveti őssejtek közül köldökzsinórvér- és úgynevezett mezenchimális (az embrionális kötőszövetből származó) őssejtekkel dolgoznak. A köldökzsinórvérből elsősorban vér- és érképző őssejteket lehet nyerni, de akár pl. vérlemezke-készítmények is előállíthatók. Az őssejtbank és a laboratórium sorsa azonban jelenleg bizonytalan.

Mezenchimális őssejtek szinte minden szövetből kinyerhetők, így csontvelőből és köldökzsinórvérből is. Ezek az őssejtek porcot, csontot, izmot tudnak helyreállítani, és jelentős immunmoduláló hatásuk van - mondta Sarkadi.

A gödöllői Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontban, a Bősze Zsuzsanna által vezetett Genetikai Módosítás Program Csoport keretein belül, Gócza Elen és munkatársai már több mint tíz éve foglalkoznak egér és nyúl embrionális eredetű őssejtvonalak vizsgálatával. A sejttenyésztő laboratóriumban régóta tanulmányozzák az embrionális fejlődés szabályozásában szerepet játszó faktorok hatását. E folyamatok jobb megértésében segítik a kutatókat az embrionális őssejtek laboratóriumi differenciáltatása során kapott eredmények.

Célzott genetikai módosítással az embrionális eredetű őssejtvonalakból olyan transzgénikus egereket is létre tudnak hozni, amelyekben a vizsgált fehérjéket szövetspecifikus módon lehet eltávolítani, így élő szervezetben is vizsgálhatják azok embrionális fejlődésben betöltött szerepét. A transzgénikus nyulak számos esetben alkalmasabb modell állatok lehetnének az emberi betegségek tanulmányozására, mint az egerek. A csoport olyan nyúl embrionális őssejtvonal létrehozásán is dolgozik, amely ezt lehetővé teszi.

A Magyar Tudományos Akadémia Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetében egérből származó szöveti őssejtekkel, elsősorban idegszöveti őssejtekkel dolgoznak. Az Idegi Sejt- és Fejlődésbiológiai laboratóriumban jelentős eredményeket értek el, sikerült több idegi őssejtvonalat is előállítani, és ezeken az idegsejt kialakulásának folyamatait tanulmányozni - mondta el Madarász Emília kutatásvezető.

Petri-csészében ezekből az idegi őssejtekből különböző tulajdonságú idegsejtek és gliasejtek fejlődnek, és a laboratóriumban ezeket a sejteket be is ültetik a különböző életkorú és élettani állapotú egerek megfelelő agyterületeire. Azt vizsgálják, hogy milyen mértékben képesek ezek az őssejtek idegsejtek pótlására, sérült idegrendszeri funkciók helyreállítására az agyban. Az állatkísérletek sok olyan eredményt hoztak, amelyek elősegíthetik a jövőben várható humán őssejtterápiák kidolgozását - közölte Madarász Emília.

A Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrumában elsősorban immunológiával, de ahhoz kapcsolódóan őssejtekkel is foglalkoznak. Klinikai kísérleti programjukban egyrészt szívinfarktusban, másrészt végtagi érbetegségekben szenvedő pácienseknél alkalmaznak csontvelői őssejteket. Ugyancsak szöveti őssejteket, elsősorban bőr-őssejteket vizsgálnak és alkalmaznak a Szegedi Tudományegyetem Bőrgyógyászati Klinikáján, és az ahhoz kapcsolódó kutatórészlegekben.