Üvegcukorkák és animáció
Az üveg, mint anyag legtöbb esetben a vitrinben porosodó borospohárkészletet juttatja az ember eszébe. Renata Jakowleff, Finnországban élő iparművész a Finnagórán bemutatott kiállítása ennek a tejesen hétköznapi anyagnak egy egészen más arcát ismerteti me
2008. június 16. hétfő 18:55 - Lázár Eszter
Renata Jakowleff színes üveg kiállítása hivatalosan június 17-én nyitja meg kapuit a Finnagórában az üvegművészet iránt érdeklődő közönség előtt. A Finnországban élő magyar származású iparművészt alkotásaiban elsősorban az anyag természetében rejlő sajátosságok kibontakoztatása foglalkoztatja. A hírextra kérdésére, hogy miért pont az üvege ihlette meg, illetve milyen tulajdonágai teszik ezt az anyagot egyedivé a számára és különböztetik meg más anyagoktól Renata Jakowleff a következőképpen válaszolt:
„Az üvegben leginkább az fogott meg, ahogyan forró állapodban folyik és formálódik. Az alkotásnak ebben a stádiumában még nincs kész gondolatom, hagyom, hogy a formálódó, hömpölygő anyag vezessen. Számomra az üvegnek ez a képlékeny állapota természetfölötti dolgokat jelenít meg. Van valamiféle magabiztosság ebben a működésében. Az anyag természetéből következő képessége, hogy egyrészt mindig ismétli önmagát, ugyanazokat a folyamatokat, másrészt mindig új és új irányba visz el. Tehát tulajdonképpen úgy működik, mint maga az élet. Szerelmes vagyok az üvegbe. Olyan, mint egy jó táncpartner, aki mindig meglepetésekbe viszi bele az embert, mégis magabiztos. Így vezet engem is az üveg a vele való kísérletezéseimben.”
Az üveg dinamikájaA fiatal iparművésznő 90%-ban művészeti jellegű alkotásokat készít, elsősorban szobrokat és installációkat, de vázák, tálak és egyéb használati tárgyak is színesítik művei körét. Sőt, újabban az animációs filmek kínálta lehetőségeket is igyekszik kihasználni, hogy közelebb hozza műveit a közönséghez. „Azokat a mozgásokat, amelyeken az üveg forró állapotában keresztül megy a hideg munkálatok után is láthatóvá kell tenni a befogadó számára. Ez az a kemény, fizikai munkafolyamat, amely az alkotás játékos és kreatív részét követi. Tehát az első munkaszakaszban még játszom az anyaggal, hagyom, hogy a képlékeny üveggel együtt még a gondolataim is formálódjanak. Az ezt követő hideg munkálatok után az üvegnek már a kiforrott gondolatokat kell visszaadniuk. Egyik munkámban például úgy próbáltam az üvegnek ezt a dinamizmusát jobban érzékeltetni, hogy a kész művet felszeleteltem, és animációs filmet készítettem a működéséről.”
Színes cukorka felnőtteknekRenata Jakowleff a Finnagorán bemutatott kiállításának a „Candy” nevet adta, mellyel alkotásai játékosságára akar utalni. Ez az első olyan kiállítása, amelyben színeket is használ, eddigi munkáiban elsősorban az üveg formavilága ihlette meg. „A kiállítás anyagában összesen 9 különböző színt használok. Ezeket saját ízlésem szerint válogattam össze. Tulajdonképpen bármilyen szín szóba jöhet a számomra, a lényeg, hogy passzoljanak egymáshoz, tehát ebben a kérdésben a harmonikusság a legfőbb szempont.” – összegezte esztétikai koncepcióit az alkotó, aki kérdésünkre azt is elárulta, hogy vevőköre csak egy nagyon keskeny réteget érint, akik főleg magánszemélyek és egyéni gyűjtők.
A jövőben rejlő lehetőségekMűvészetének jövőbeni alakulásáról érdeklődve Renata Jakowleff az állandó fejlődés és alakulás fontosságát emelte ki. „2005-ben végeztem az egyetemen, mégsem mondanám, hogy a stílusom teljesen kiforrott és végérvényesen megállapodott lenne, és remélem soha nem is lesz az. Ami jelenleg a legjobban foglalkoztat az üveggel kapcsolatban, az a mozgás és dinamizmus kérdése. Persze ezen kívül még számos más kérdést is felvet az anyag, sokakat például az optikai lehetőségek kihasználása érdekel. Én ezzel a kérdéssel egyenlőre még nem foglalkoztam, de szerepel a terveim között.