Diszkriminatív, és törvény- és alkotmányellenes a "monoki példa"

Daróczi Dávid kormányszóvivő ezzel kapcsolatban közölte: valós társadalmi probléma, hogy "viszonylag sokan" rendezkednek be arra, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a "legális munka világában", de ezt a jelenséget nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani.

A kisebbségi ombudsman mintegy 30 oldalas jelentése megállapítja, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követve Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata rendeleteiben nem csak tudatosan sért törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa úgy fogalmazott: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.

Bár a kezdeményezések közlésekor az érintett önkormányzatok és vezetőik hangoztatják, hogy a probléma független az etnikai hovatartozástól, de a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódot, a "szalonrasszizmust" veszélyesnek tartja, csakúgy mint azt is, hogy a cigányságot bűnbakként próbálják beállítani - fogalmazott.

Az ombudsman közölte: fontosnak tartja, hogy a segélyezési körből és a közmunkából kitörve tartós foglalkoztatásban részesüljenek a hátrányos helyzetű emberek, de csak jogszerű, hatásvizsgálatokkal alátámasztott kezdeményezéseket tud támogatni, illetve tart elfogadhatónak.
Az országgyűlési biztos aggályosnak tartja azt is, hogy a segélyért járó közmunkáért az önkormányzatok nem adnának munkabért, így a mélyszegénységet és a kirekesztettséget tovább növelnék, hiszen így sem adót, sem járulékokat nem fizetnének a munkavégzés után.

Megemlítette: az önkormányzatoknak eddig is megvolt a jogkörük, hogy közmunkára alkalmazzák az embereket, de a szociális törvény - s ezt az Alkotmánybíróság értelmezése is alátámasztja - nem ad felhatalmazást az önkormányzatoknak arra, hogy a szociális ellátások igénylési feltételeit bővítsék.

A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok biztosa Monok, Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzat rendeleteinek visszavonását kéri, kezdeményezi, hogy a jegyzők maradéktalanul érvényesítsék a hatályos törvényi rendelkezéseket, valamint az alkotmányi visszásságokkal kapcsolatban felkérte az önkormányzati minisztert, hogy a jogköréből eljárva hívja fel a közigazgatási hivatalok figyelmét a hasonló döntések soron kívül megszüntetésére.

Mint mondta, a szociális és munkaügyi minisztert arra kéri, hogy a segélyezéssel és közfoglalkoztatással kapcsolatos eddigi intézkedéseket monitorozza, a kancelláriaminisztert pedig a segélyezettekkel szembeni előítéletek kezelésére egy átfogó kommunikációs stratégia kidolgozására kérte.

A diszkrimináció veszélye miatt az igazságügyi minisztertől az ombudsman továbbá azt kéri, hogy a segélyezésből törvényellenesen kiszorultak részére az antidiszkriminációs hálózaton keresztül biztosítsanak ingyenes jogi képviseletet, illetve készítse elő az egyenlő bánásmódról szóló törvény módosítását, amelyben a közvetett diszkrimináció fogalma megfelel az uniós irányelvnek.
Kállai Ernő közölte: levélben figyelmeztette az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot, hogy ha a "monoki példa" tovább terjed, hasonló ügyekben rohamosan megnőhet az ügyszámuk.

Daróczi Dávid kormányszóvivő a kisebbségi ombudsman jelentésével kapcsolatban újságíróknak nyilatkozva közölte, Magyarországon viszonylag sokan vannak olyanok, akik megpróbálják kijátszani a szociális segélyezés rendszerét, és arra rendezkednek be, hogy a segélyekből éljenek, ahelyett, hogy munkát próbálnának találni a "legális munka világában".
Ez egy valós társadalmi probléma, de ezt nem törvénytelen eszközökkel kell megoldani - hangoztatta.

A kormányszóvivő közölte, a kabinet azon dolgozik, és az egyeztetések is arról szólnak, melyek azok az eszközök, amelyekkel arra lehet ösztönözni ezeket az embereket, hogy a legális munka világában helyezkedjenek el, és ne szociális segélyből tartsák el magukat.