Hidegháború a múzeumban

Szerdai értesülések szerint a felhívás legnevesebb aláírói között van Václav Havel volt cseh államfő, továbbá Hans-Dietrich Genscher egykori német és Wladyslaw Bartoszewski korábbi lengyel külügyminiszter, csupa olyan személyiség, aki az elmúlt évtizedekben a kelet-nyugati enyhülés előmozdítója, a nemzetközi politika kiemelkedő szereplője volt.
S nem véletlen, hogy az aláírók a hidegháború történelmi múzeumának helyszínéül Berlint, s ezen belül is a Checkpoint Charlie közvetlen környékét javasolták.
A Checkpoint Charlie az egykori NDK összeomlása előtt a megszállt Berlinben az akkori amerikai és a szovjet zóna közötti hírhedt határátkelő volt. 1961 és 1990 között külföldiek kizárólag a Checkpoint Charlie-nál kelhettek át Kelet- és Nyugat-Berlin között, ugyanakkor ez a hely lett a szabadság szimbóluma a keletnémetek számára, akik megpróbáltak megszökni a zsarnokság elől.
A ma már örök mementóként szolgáló határátkelő Havel, Genscher és a többiek szerint páratlan történelmi helyszín. Berlin pedig annak idején nemcsak Németország, hanem Európa megosztottságának a jelképe volt, az egyesülés után pedig az európai egység helyreállításának, a megosztottság felszámolásának szimbóluma lett. A világ a hidegháború vége óta - szerencsére - olyan mértékben változott meg, hogy sokak - különösen az 1989 után született generáció - számára nehéz megérteni az akkori fenyegetettséget, s azokat az erőfeszítéseket, amelyek lehetővé tették egy új, békésebb korszak kezdetét. Ily módon a hidegháború tervezett múzeuma a Checkpoint Charlie mellett egyfajta történelemkönyv lehetne, abba belekerülhetnének az egykori keserű emlékek, köztük az ellenséges katonai tömbök szembenállása, a kubai válság, ugyanakkor már az enyhülés fontos állomásai is.
A kezdeményezők szerint a múzeum létrehozását semmiképp nem a német szövetségi kormánynak, s nem is az önálló tartománynak számító Berlinnek, hanem az Európai Uniónak kellene finanszíroznia.
Értesülések szerint az aláírók megkeresték az egyik fő "szemtanút", Mihail Gorbacsovot is. A volt Szovjetunió utolsó államfője válaszában azt hangoztatta, hogy a kezdeményezést alapjában érdekesnek találja, de időhiány miatt nem tud abban részt venni.