Újabb vita a gyógyszerek körül

Az Ab a határozat kihirdetésének napjával, azaz június 18-ai hatállyal semmisítette meg a biztonságos és gazda­ságos gyógy­szer- és gyógyászati­segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszer­forgal­mazás általános szabályairól szóló törvénynek azt a részét, mely szerint "a gyógyszer­ismertető tevékeny­ség végzésére vonatkozó engedéllyel rendelkezőt minden általa munkavégzésre irá­nyuló jogviszony keretében foglalkoztatott ismertető sze­mély te­vékenysége után ha­vonta gyógyszerismertetés esetén négyszáztizenhatezer forint, gyógyászati segéd­eszköz ismertetése esetén nyolcvanháromezer forint összegű befi­zetési kötelezettség terheli".

Így orvoslátogatónként évente több mint ötmillió forint megfizetésétől mentesülnek a gyártók. A Richter és az Egis részvényeinek forgalma és értéke már a tőzsdenyitás utáni első órákba érezhetően emelkedett.

Az Ab indoklása szerint "a fog­lalkoztatás ténye mi­atti adófizetési kötelezettség csak akkor felel meg a köz­terhekhez való hozzájárulás alkotmá­nyos követelményé­nek, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt tényleges munkavégzés tölti ki tarta­lommal" - közölte Sereg András, a testület sajtófőnöke.

Ha azonban a gyógyszerismertető nem folytatja azt a tevékenységet, amelyre az en­gedélyt megszerezte, akkor a foglalkoztatónak ebből nem szár­mazik gazdasági elő­nye. Ilyen esetben nincs összefüggés a befizetési kötelezettség és a kötele­zett jövedelmi, vagyoni viszonyai között. Így pedig a megsemmisített rendelkezés ténylegesen meg nem szerzett jö­ve­delmet adóztatott, az adó tárgya nem a jövedelemszerzésre irányuló tevékenység, hanem maga a jogviszony volt.

Ez a szabályozási megoldás nem kellően differenciált, nincs tekintettel arra, ha az orvoslátogató példának okáért gyesen van, beteg, vagy valami más okból nincs jövedelme, tehát az adófizetés alóli mentesség szabályai nincsenek rögzítve azokra az esetekre, amelyekben a foglalkoztatásra irányuló jogvi­szony fennáll ugyan, de a gaz­dasági haszonszerzésre irányuló munkavégzés, a gyógyszerismertetési tevékenység elmarad.

A határozat nem visszamenőleges hatályú, azaz nem érinti az eddigi díjbefize­téseket - hangsúlyozta a sajtófőnök, hozzátéve, hogy a jogalko­tónak módja és lehetősége van a kér­dést az alkotmányossági követelményeknek megfelelően szabályozni, azaz a gyógyszerlátogatói díj nem eleve alkotmányellenes, csupán a most megsemmisített szabályozási formája.

Gyógyszerpiaci szereplőkhöz közel álló források az MTI-nek arról beszéltek: álláspontjuk szerint a gyógyszerlátogatói, vagy regisztrációs díj bevezetésének célja a gyógyszerlátogatói tevékenység visszaszorítása lehetett, mivel a jogalkotó összefüggést látott a gyógyszerfogyasztás növekedése és a gyógyszerlátogatói tevékenység között.

Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete szerint az ilyen alkotmányellenes intézkedések bevezetése megelőzhető lett volna abban az esetben, ha a korábbi egészségügyi vezetés partnernek tekinti és figyelembe veszi az egészségügy szereplőinek véleményét. Mint rámutattak, a tárgyalások két éve megszakadtak, ez vezetett ahhoz, hogy több intézkedést is vissza kellett vonni.
"Mindezek után különösen üdvözöljük az új egészségügyi miniszter nyitottságát az egyeztetések folytatására, a folyamatos partnerségre" - tartalmazza az egyesület MTI-hez eljuttatott közleménye.

Az Ab megsemmisítette továbbá a gyógyszergazdaságossági törvény 42. paragrafusának 5. bekezdésében a "már támogatott hatóanyagot tartalmazó, egyenér­tékű", valamint a "gene­rikus gyógyszer­ként" szövegrészeket ez év december 31-i hatállyal.

Az Ab álláspontja szerint az innovatív, azaz eredeti és a ge­nerikus, azaz másolt, vagy hasonmás gyógyszerek forgalmazói közötti megkülönböztetés, önkényes diszkrimináció alkotmányellenes, ezért semmisítette meg a jog­szabálynak azokat a szövegrészeit, amelyek a mentességet a generi­kus gyógyszerek forgal­mazóira szűkítette.

Ezzel kapcsolatban gyógyszerpiaci szereplőkhöz közel álló források az MTI-nek arról beszéltek: a most megsemmisített, önkényesen diszkriminatív rendelkezések célja az lehetett, hogy az olcsóbb, generikus gyógyszerek fogyasztását preferálja, és a drágább, innovatív gyógyszerekét visszaszorítsa.

Az Ab-határozat szerint ezeknek a rendelkezéseknek az év végi megsemmisítését az indokolja, hogy a jogalkotó a befizetési kedvez­mények megállapításánál széles mozgástérrel rendelkezik és döntésében a gazdasági szempontok is meghatá­rozó sze­repet játszanak. A jogalkotó ésszerűen figyelembe veheti a generikus és az innovatív gyógy­szerek közötti különbségeket, ám az egyes forgal­mazók között nem alkalmazhat önkényes diszkriminációt és nem gördíthet aránytalan akadályt új szereplő piacra lépése elé.

Több indítványozó, köztük országgyűlési képvi­selők, a gyógyszergazdaságossági törvény egészének megsemmisí­tését is kérték. Az Ab a törvény egészét, il­letve a hatályba léptetésről szóló rendelkezéseket támadó indítványokat elutasította.