Budapest, a meseszép szeméttelep?
Meg lehet nyugodni, Budapest nem Nápoly, nem is Róma. Nem tornyosulnak utcáinkon illegális szeméthegyek, nem gázolhatunk derékig a patkányoktól hemzsegő, bűzös hulladékhalmokban. Még sincs okunk az örömre. Fővárosunk ugyanis jóindulattal sem sorolható a m
2008. június 20. péntek 10:00 - Nagy András
Meglehet, keresve sem találni olyan budapesti lakost, aki ne hallotta volna az unalomig ismert turistavéleményt: a magyar főváros a legszebbek egyike, gyönyörűek az épületek (meg a lányok), káprázatos az esti Duna part, fenségesek és olcsók a vendéglők, mennyeiek a borok. Viszont nagyon kár a szmogért, a szótlan-sótlan BKV ellenőrökért, és a temérdek mocsokért. Ilyen nyilatkozatok tömeges előfordulása mellett fölmerül a kérdés, éves szinten vajon mennyi idegenforgalmi bevételtől esik el fővárosunk piszkos-poros utcái, illegális szeméttel telepakolt parkjai, plakátokkal kitapétázott falai, kutya - és ember piszokkal elborított járdái miatt?
Ennél is fontosabb azonban, hogy miként ítéli meg a helyzetet a városban nem csak alkalmilag, hanem rendszeresen is megforduló. Márpedig a Budapesten és környékén élő ember többnyire lesújtó véleménnyel van saját lakókörnyezetéről. 2007-ben a Gallup készített egy „összuniós” felmérést az Európai Bizottság számára, amely arra volt kíváncsi, hogy az egyes európai városok lakói mennyire szeretnek saját közegükben lakni. Bár a tanulmány magába foglalt a köztisztasági kérdés mellett sok egyebet is, tény, hogy Budapest szinte minden összevetésben a lista alsó felében végzett.
Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat
A Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat évente átlagosan 10000 köbméter szemetet szed össze „kézi takarításból” Budapest utcáin. A lakosságnak mintegy 12000 utcai szeméttároló áll (na) rendelkezésére a város különböző pontjain. Naponta körülbelül 600 fő dolgozik kint a közterületeken, egy átlagos napi munkabér 2700 Ft-ot tesz ki. A munkaerőhiány nem jellemző.
Egy másik, 2004-ből származó felmérés eredménye pedig azt mutatta, hogy a fiatalok többsége a legégetőbb problémának a város köztisztasági helyzetét látja, emellett sokuk a közterület fenntartási feladatokra fordítaná a legtöbb pénzt. A fővárosi ifjak mintegy 63 százaléka érzi úgy, hogy Budapest tisztasága nem kielégítő.
A véget nem érő panaszáradat élén gyakran különböző városvédő szervezetek állnak, akik szavaikkal nem kímélik sem a város, sem a közterület fenntartó vállalat (FKF Zrt.) vezetését. S miközben a különböző intézmények döntéshozói extrém sportot űznek a felelősség továbbpasszolásából, közterületeink lassan több piszkot és szemetet kénytelenek elviselni, mint korábban bármikor.
A közterület alapvetően „tisztán lát mindent” Horti Zsófia, a Fővárosi Közterület Fenntartó Vállalat (FKF Zrt) szóvivője készséggel állt a Hírextra rendelkezésére. Mindjárt az elején kijelentette, hogy cégük az összes, közszolgálati szerződésében meghatározott munkáját tökéletesen és kielégítően elvégzi. Ehhez gyorsan hozzátette, hogy persze ők is tudják, mindig lehetne többet tenni. A problémák forrását ennek ellenére az FKF elsősorban az itt élők szemléletében látja. Hangsúlyozza, hogy amíg a fejekben nincs rend, ameddig a lakosság nem érzi át, hogy az utcák, parkok ugyanolyan életterek, mint a nappali vagy a fürdőszoba, esély sincs a szemléletváltásra, a helyzet javulására. Márpedig a köztisztaságnak javulnia kell, nem is egy helyen. A legáldatlanabb állapotok Horti szerint a szelektív hulladékgyűjtő szigetek környékén uralkodnak. Ezek a nemrég telepített konténerek mágnesként vonzzák az illegális szemétlerakókat, az ily módon keletkezett hulladék tavaly a duplájára emelkedett a 2006-ban jegyzett mennyiséghez képest. Igaz, ehhez hozzá kell tenni, hogy 2007-ben a hulladéktárolók száma is jelentősen nőtt.
(Több mint 250 ezer szenny lakja már, akik a magyarok fölött akarnak minden tekintetben uralkodni. Még pedig undorító pofátlan pökhendi és egyre diktatórikusabb módon!...)
A Parancsnok rokonszenves válaszban adott magyarázatot a környékbeliek panaszait tolmácsoló levélre: költségvetési megszorítások, a szerződtetett vállalkozó silány munkája, a látogatók gondatlansága, stb.
A Gripen harci repülőgépek működtetésének költsége állítólag 18 millió forint óránként. Nyilván a Parancsnok fejében is megfordult, hogy egyetlen Gripen-órácska elspórolásával akár egész évben rendet tarthatna a kaszárnya környékén.
Ilyesfajta virmannolásra azonban kevés a remény. Végtére is a Gripenek egész légterünket őrzik. Életterünk, környezetünk épségének őrzése – úgy tűnik - a Honvédségnél egyelőre nincs napirenden.