Nem erőszak a munka

Szepessy Zsolt közölte: "az első perctől azt hangsúlyozza", nem az a cél, hogy munkára kényszerítse az egyébként is nehéz helyzetben élőket, és hogy az emberek pénzét elvegye, hanem az, hogy felhívják a döntéshozók figyelmét a hibás rendszerre - fejtette ki véleményét a polgármester.

Hozzátette: aki segélyt kap és jelentkezik dolgozni, azt örömmel fogadják, az önkormányzat pedig - lehetőségéhez mérten - segíti majd ezeknek az embereknek a foglalkoztatását.
A monoki önkormányzat döntése megmutatta, ebben a kérdésben társadalmi összefogás van. A településre azóta az ország számos pontjáról érkezett megkeresés: munkalehetőséget, építési anyagot, sőt a közmunkához szükséges szerszámokra még készpénzt is felajánlottak.
A helyi lakosság a monoki döntés mellett áll, támogatja ennek a modellnek az országos kiszélesítését, és bizalommal várja a Parlament őszi ülésszakában a döntést ez ügyben - fűzte hozzá.

Borsod-Abaúj-Zemplénben Monok képviselő-testülete május végén döntött úgy, hogy szigorítja a segélyek folyósítását. A település képviselő-testülete két rendeletet is elfogadott a juttatások szigorításával kapcsolatban, az egyiket még áprilisban. Akkor arról döntöttek, hogy a jövőben nem kaphat gyermekvédelmi támogatást az önkormányzattól az a szülő, akinek a gyermeke az iskola felszólítása ellenére sem látogatja az oktatási intézményt. A május 21-i ülésen pedig arról határoztak, hogy csak azok az aktív korú, egészségi állapotuk miatt nem munkaképtelen munkanélküliek kaphassanak rendszeres szociális segélyt, akik annak ellenértékét közhasznú munkában az önkormányzatnál ledolgozzák.

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei település példáját követte Ivád, Sárospatak és Kerepes önkormányzata. Mint később kiderült, ehhez hasonló döntést hozott Mosonmagyaróvár önkormányzata is, ahol márciustól már csak az kaphat rendszeres szociális segélyt, aki - ha felajánlják neki - közmunkát is végez.

A helyi rendeletek kapcsán a kisebbségi ombudsman jelentést készített. Kállai Ernő a mintegy 30 oldalas anyagban megállapítja, hogy a települések rendeleteikben nem csak tudatosan sértenek törvényt, de felmerül a közvetett diszkrimináció lehetősége is. A nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azt mondta: a problémák a mélyszegénységet érintik, viszont kisebbségi, így romaügy lett belőle, ami végiggyűrűzik az egész országon, ezért vált szükségessé hivatalból megindítania a vizsgálatot.
N
Monok, Ivád és Kerepes polgármestere nyílt levélben utasította vissza Kállai Ernő kisebbségi ombudsman vizsgálatának következtetéseit a "segélyt munkáért" kezdeményezés ügyében.
A három önkormányzati vezető leszögezte: Kállai Ernő a "szalonrasszizmus" felemlítésével szakmai alkalmatlanságát bizonyította, az pedig, hogy a kisebbségi ombudsman a sorok között megbúvó kirekesztő gondolkodásmódról beszél, "a Rákosi- és a Kádár-korszak legsötétebb gondolatrendőrségét" juttatja eszükbe.