Új berlini blokád
A negyvenes évek második felének immár történelmi blokádja költözött vissza a német fővárosba, de immár csak a Német Történeti Múzeumba.
2008. június 20. péntek 14:50 - Hírextra
A hatvan évvel ezelőtt, 1948. június 24-én kezdődött, az egykori Szovjetunió által elhatározott hírhedt berlini blokádot és az arra adott választ, minden idők legnagyobb logisztikai "hadműveletét", a Nyugat-Berlin megmentését célzó angolszász légihidat idézi fel az fotókiállítás, amely az évfordulóhoz időzítve nyílt meg a német főváros szívében fekvő múzeumban. A német származású, de a hitleri fasizmus elől az Egyesült Államokba menekült Henry (Heinz) Ries fotói - több száz fekete-fehér fotó - történelmi és megdöbbentő hitelességgel ábrázolja az 1949. május 12-ig tartó blokád "mindennapjait", a berliniek megpróbáltatásait, valamint az angolszász szövetségesek erőfeszítéseit az ellátás biztosítására.
Ries - aki 1917-ben Berlinben született zsidó polgári család gyermekeként - 1937-ben "vándorolt ki" az Egyesült Államokba. A második világháború után már a The New York Times fotóriportereként, s amerikai állampolgárként tért vissza egykori hazájába. S olyannyira megdöbbentették őt a háború pusztításai, hogy szinte világhírnevet szerzett úgynevezett romfotóival, amelyekkel ugyanakkor nem csupán a pusztítás "csendéleteit" ábrázolta, de a romok közül újra feltámadó életet is.
Az igazi hírnevet azonban mégis a "blokádfotók" hozták meg számára, amelyek közül az egyik, az amerikai C-74-es Douglas Globemaster szállító repülőgép, azaz az úgynevezett "mazsolabombázó" fotója bejárta az egész világot. Egyidejűleg pedig a légihíd jelképévé, a későbbiekben pedig a német-amerikai megbékélés, illetve barátság szimbólumává vált.
A Nyugat-Berlint kiéheztetni akaró, s a nyugati hatalmakat a városból kiszorítani igyekvő hírhedt szovjet blokád csaknem egy esztendejében az angolszász légihíd keretében több mint 200 ezer repülés történt, az amerikai és az angol repülőgépek - a "mazsolabombázók" - mintegy 1,7 millió tonna élelmiszert (közte természetesen mazsolát), alapvető közszükségleti cikket, továbbá fűtőanyagot, mindenekelőtt szenet juttattak el a berlinieknek. Henry Ries a történelem krónikásaként kapta lencsevégre a blokád legmegrázóbb, ugyanakkor az emberi bátorságot, az élni akarást és a segítségnyújtást szemléltető pillanatait, a többi között csokoládéhoz, rágógumihoz, liszthez és kenyérhez, továbbá ivóvízhez és gyógyszerekhez jutó gyermekek és felnőttek örömét.
Fotóiból az első kiállítást az Egyesült Államokban rendezték, a blokád 50. évfordulója alkalmából pedig a "mazsolabombázóból" amerikai bélyegsorozat lett. Henry Ries 2004-ben hunyt el New York államban, s kívánsága az volt, hogy fotóit Berlinben őrizzék meg. 2007-ben érkezett az életmű a történeti múzeumba, s abból most került sor az első németországi kiállításra.
Henry Ries a háború utáni Németország, illetve Európa történetének valódi krónikása volt. A berlini blokádról készített fotói örök mementóként szolgálnak egy olyan korszakról, amely a történészek szerint közvetlen előzménye volt Németország, illetve Berlin megosztásának, később pedig a hírhedt berlini fal emelésének. A blokád "adta az ötletet" az egykori NDK hatóságainak arra, hogy 1961-ben Nyugat-Berlint fallal vegyék körül, ez a "zárlat" azonban nem csupán egyetlen, hanem 18 évig - 1989-ig - tartott. S miközben a blokádra Berlin ezekben a napokban emlékezik, a fal lebontásának 20. évfordulójáról jövőre - szinte egész évben - megemlékezik majd.
Forrás: MTI