A Natasa című elbeszélést Nabokov 1924-ben írta, öt évvel azt követően, hogy a család elmenekült Oroszországból és két évvel azután, hogy apját Berlinben meggyilkolták.
Az életrajzi elemeket tartalmazó írás egy lány története, aki haldokló apját ápolja Berlin egyik szegényes lakásában. A beteget szomszédjuk egzotikus utazásainak elmesélésével szórakoztatja. Miután a lány megnyílik előtte és elmondja, hogy különös érzés keríti hatalmába, ő is bevallja, hogy ezek az utazások csak a képzeletében léteznek. A nabokovi fantázia hatalma menti meg ebben a novellában is a két szereplőt.
A Lolita szerzőjének rajongóira más csemege is vár. Dimitrij Nabokov, miután évekig azt hangoztatta, hogy apja akarata szerint elégeti azt a regényt, amelyen az író halála előtt dolgozott, úgy tűnik, végleg eldöntötte: nem fosztja meg tőle a világot.
