A közlés szerint a komárom-révkomáromi erődrendszer részben más összefüggéseket is számításba vevő, várhatóan többszereplős, nemzetközi sorozatjelölés részeként való ismételt felterjesztéséről később születik döntés.

A titkárság felidézte, hogy a VÖB július 2. és 10. között tartja 32. ülésszakát a kanadai Québecben, ahol döntenek az új világörökségi helyszínekről. A grémium döntéseit a szakmai tanácsadó testületek állásfoglalásai és javaslatai alapozzák meg. Az állásfoglalások az ülésszak előtt ugyan nem nyilvánosak, de munkadokumentumok formájában a közelmúltban már ismertté váltak a Világörökségi Egyezmény tagországai számára.

"Ezek az információk lehetőséget nyújtanak ahhoz, hogy a jelölt helyszínekkel kapcsolatosan megfelelő időben, megfelelő döntéseket lehessen meghozni" - olvasható a közleményben.
A magyar-szlovák világörökségi jelölés esetében mindezek ismeretében fontolóra vették a helyszínre vonatkozó megállapításokat, mérlegelték a felvétel reális esélyeit, és tekintetbe vették a hosszabb távú érdekeket, majd közösen a visszavonás mellett döntöttek.

A visszavonásra adott esetben éppen azért kerülhet sor, hogy a valószínűsíthető elutasító döntést elkerülve biztosított legyen a helyszín újrajelölésének lehetősége. Ebben az esetben is ilyen megfontolásról van szó, azaz a komárom-révkomáromi helyszín továbbra is a magyar várományosi listán marad, s ily módon esélyt kaphat későbbi újrajelölésekor - hangsúlyozta a magyar nemzeti bizottság titkársága.

A világörökségi jelölés folyamatában nem ritka a visszavonás, a VMNB magyarországi példaként a pécsi helyszínt említette, amely harmadszori jelölés után került fel a világörökségi helyszínek listájára.

Az "Erődrendszer a Duna és a Vág torkolatánál Komárom-Révkomáromban" hivatalos címet viselő közös jelölést január végén nyújtotta be a magyar és a szlovák UNESCO-nagykövet a VÖB párizsi központjában.

A magyar és szlovák szakértők több éves közös munkája eredményeként elkészített, térképekkel, fotókkal és összehasonlító tanulmányokkal kiegészített terjedelmes jelölési dokumentáció összeállításában közreműködött Fejérdy Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnökhelyettese és Varga István, a Monostori Erőd Hadkultúra Központ Kht. ügyvezető igazgatója. A közös jelölésről szóló államközi megállapodást január 15-én Révkomáromban írta alá Arató Gergely magyar és Augustín Jozef Lang szlovák kulturális államtitkár.

Az UNESCO Világörökségi Listán jelenleg öt szlovák és nyolc magyarországi helyszín szerepel. Magyarország 1985-ben csatlakozott a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, 1972-ben született Világörökségi Egyezményhez.

A magyar helyszínek közül jelenleg Budapest (a Duna-parti látkép, a budai várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete), Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park, a pécsi ókeresztény sírkamrák, a Fertő-tó/Neusiedlersee kultúrtáj és a Tokaji történelmi borvidék része a világörökségnek. Közülük a Aggteleki cseppkőbarlang Szlovákiával, a Fertő-tó vidéke pedig Ausztriával közös jelöléssel került fel a az UNESCO világörökségi listájára.