Száztíz éves Willy Messerschmitt

Wilhelm Emil Messerschmitt borkereskedő család sarjaként Frankfurt am Mainban született. Gyerekként tanúja volt egy Zeppelin léghajó levegőbe emelkedésének, ami nagy hatással volt rá. Már ekkor készített repülőgépmodelleket, később kipróbálta a vitorlázó repülést, sőt tervezett is ilyen gépeket. 1918-tól a Müncheni Műszaki Főiskolán tanult. 1921-ben Friedrich Harttal közösen megépítette az S8 vitorlázót, majd saját tervei alapján az S9-et is, amelyet sikeresen ki is próbáltak.

1923-ban Bambergben saját repülőgép-építő üzemet alapított. 1925-ben az M17 próbaútján balesetet szenvedett, és kórházba került. 1926-ban megépítette az M18 teljesen fém utasgépet. 1927-ben vállalata beolvadt az augsburgi Bajor Repülőgépgyárba (BFW). Pályája töretlenül ívelt fölfelé, hamarosan a gyár műszaki igazgatója lett. 1928-ban katonai célokra megtervezte az M20 egymotoros szállítógépet. A próbarepülés során azonban a pilóta életét vesztette, ezután Messerschmitt nem kapott állami megrendeléseket. A BFW-t a csődtől 1933-ban a románok M36-os szállítógép-megrendelése mentette meg, majd Hitler hatalomra jutása után a cég gyors fejlődésnek indult.

1934-ben Európa körülrepülésére megtervezte a Bf 108 könnyű szerkezetű négyüléses túragépet, amelyet 1935-ben tett rekordidejű Berlin-Konstantinápoly útja után "Taifun"-ként is elneveztek. A gép B típusáról 1938-ban maga Lindberg is azt állította, hogy kategóriájában a legjobb, amivel addig repült.

Messerschmitt még 1934-ben kifejlesztette a világhírű Me 109-et is, amely a II. világháborúban a német légierő, a Luftwaffe standard vadászgépe lett. 1938-ban igazgatónak és főkonstruktőrnek nevezték ki, a cég neve pedig Messerschmitt AG lett. 1943-ban megépítette az A. M. Lipisch által kifejlesztett, 1000 km/óra sebességű rakétahajtású gépet (M 163), majd 1944-ben szériában a Me 262 sugárhajtású vadászgépet. 1939-ben az általa konstruált Me 209-es gép óránkénti 755 kilométeres sebességgel gyorsasági világrekordot állított fel, amelyet azután harminc éven át megőrzött.

A II. világháború után a győztesek leszerelték üzemeit, Messerschmittet letartóztatták, s mint a német háborús gazdálkodás kiemelkedő alakját, bíróság elé akarták állítani. A per azonban elmaradt, és 1948-tól ismét dolgozhatott. Kezdetben saját tervezésű kész lakóházakat, varrógépeket és kisautókat gyártott augsburgi üzemében, majd 1952-től Spanyolországban, 1955-től pedig ismét hazájában már repülőgépeket is. Gyára 1968-ban a Bölkow, 1969-ben a Hamburger Flugzeugbauval egyesült, a létrejött Messerschmitt-Bölkow-Blohm GmbH-nak ő lett az elnöke.

A legismertebb német repülőmérnök, -konstruktőr és -gépgyáros, a Müncheni Műszaki Főiskola tiszteletbeli professzora 1978. szeptember 15-én, Münchenben hunyt el.