Nemesfémek vizsgálatának eredete

- A nemesfémek magyarországi vizsgálatára és hitelesítésére vonatkozó legkorábbi írásos adatok Nagy Lajos király korából származnak. A szepesi szászok céhei részére kiadott jogkönyvek előírták, hogy minden ötvös köteles mesterjegyét beütni az általa készített nemesfémtárgyba. A XVI. századtól a próbabélyeg használata is kötelező volt, mely a finomságvizsgálat elvégzését igazolta. A mesterjegy a névjel, a próbabélyeg a fémjel ősének tekinthető. A nemesfémek vizsgálatának szabályozása is több évszázados múltra tekint vissza. Már Károly Róbert 1342-ben kiadott dekrétuma elrendelte minden városban királyi ház felállítását, ahol az eladásra, olvasztásra szánt ezüst beváltása olymódon történt, hogy a nemesfém tartalmat kizárólag e házban, csakis egy speciális szakember, a királyi kameránius vizsgálhatta - meséli Sághy János, a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság szaktanácsadója, akit a nemesfémek vizsgálatának múltjáról kérdeztünk.

Magyarországon a fémjelzést a kiegyezés évében, a magyar alkotmány helyreállítása után tették kötelezővé. Törvény írta elő fémjelzési szabályainkat, amelyek - a vámtörvényekhez hasonlóan - megegyeztek az osztrák államéval. A Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal intézményét 1867-ben állították fel Budapesten. A hivatal fémjelző, fémbeváltó, valamint a külföldről származó áruk fémjelzését végző osztályra tagozódott. Már az első fémjelzési törvény is előírta az arany- és ezüstművesek kötelező nyilvántartását és ellenőrzését a hivatal számára - tudtuk meg a szakértőtől.

Az első világháború komoly megrázkódtatást jelentett a hivatal történetében, szinte teljesen szünetelt a működése. A monarchia felbomlása után hazánk különvált Ausztriától, tehát megszűnt a közös alapokon nyugvó fémjelzési törvény is. Az intézmény a múlt század húszas éveitől a Magyar Királyi Pénzverővel együtt működött a fővárosban. De még évek teltek el, mire 1937. szeptember 1-jén hatályba léphetett az önálló Magyarország fémjelzési törvénye, amely megváltoztatta az arany és ezüstáruk finomsági fokait, ennek megfelelően új rajzolatú fémjeleket vezettek be, kötelezővé téve a platina ékszerek jelölését is.

A két intézmény (hivatal és pénzverő) egyesítéséből 1949-ben létrehozták a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hivatalt, amely 1955. július 1-től a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Intézet nevet vette fel. Szakosított szervezeti egységeit egy több éve húzódó beruházás megvalósulásának eredményeként 1989-ben egy helyre, a józsefvárosi Bláthy Ottó utcába költöztették. Az Intézet 2006-tól a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal szervezeti egységeként működik, mint országos hatáskörű, első fokú közigazgatási hatóság, Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság megnevezéssel.