Trendi környezettudatosság

Pazarló társadalomban élünk. Arról alkotott fogalmaink, hogy mi értékes és mi szemét, mire van szükségünk, és mi felesleges, mi okoz nekünk örömöt és szomorít el nagyon fonák képet alkotnak társadalmunkról. Nem volt ez mindig így. Apukám sufnija például az avatatlan szemek számára még kaotikus szeméttelepnek tűnhet, közelebbről szemügyre véve azonban kiderül, hogy a kb. 8 négyzetméteres kis helyiség a „recycling” szentélye. Édesapám ugyanis élete folyamán megtanulta azt az alapigazságot, hogy mindenből ki lehet, és ki kell hozni a maximumot, beleértve ebbe a minket körülvevő tárgyi világot is. Így aztán a kis műhely minden egyes négyzetmétere ki van használva; találunk itt konzervdobozból készült szöges dobozt, hulladékfémből épített polcrendszert, papírorsóból eszkábált sámlit. Relikviák a fogyasztói társadalom előtti időkből vagy üzenet és példa a jövőnek, hogyan lehetne gátat vetni az esőerdők kiirtásának, vagy éppen az ázsiai gyerekek munkaerőként való kizsákmányolásának? A XXI. százada embere már másképp él. Hetente cseréljük ruhatárunk darabjait, eldobjuk megunt mobiltelefonunkat, eldobható pelenkába csavarjuk gyermekeink fenekét, egyszer használatos műanyag evőeszközökkel eszünk a gyorséttermekben.

Persze a felismerésre nem tegnap ébredtük rá, már évtizedek óta kiemelt kérdés az újrahasznosítás és környezetvédelem. Az utóbbi években azonban új tendencia figyelhető meg, új módszerrel próbálkoznak a környezetvédők és aktivisták. Ennek lényege: mi lenne, ha a konzumvilág divatéhségét kihasználva népszerűsítenénk a környezetvédelmet? Miért ne lehetne az újrahasznosítás trendi? Miért ne alkothatnánk szemétből menő cuccokat?

Ruha itt, csere ott

Az egyik ilyen megmozdulás, ami a divat és a ruhatár folyamatos frissítése iránti igényt köti össze az ökológiai tudatossággal, a ruhacsere kezdeményezések egyre szaporodó felbukkanása a város különböző pontjain. Áprilisban hallottam először a dologról, mikor is a „Föld napja” alkalmából a Gödörben szerveztek egy ilyen eseményt. A dolog lényege igen egyszerű; bárki elviheti már megunt, a szekrény mélyén felejtett, de még jó állapotban lévő ruhadarabjait, és elcserélheti olyasvalaki szintén leselejtezett holmijára, ami neki épp álmai toppját, vagy szoknyáját testesíti meg. A bazár különlegessége, hogy pénz nem cserél gazdát, a ruhák árát paplancafatokból kreált fizetőeszköz helyettesítette, amit aztán szabadon váltogathat be az ember újabb ruhadarabokra. A kezdeményezés nem maradt folytatás nélküli, június 21-én a Corvintetőn került sor hasonló vásárra. Ezek mellett már létezik 0 Ft-os bolt is a Tűzoltó utcában, ami ugyancsak a felvázolt elv szerint működik. A dolog persze csak kicsiny hazánkban számít újdonságnak, külföldön már évtizedek óta sikeresen működnek az ilyen és ehhez hasonló megmozdulások.

Híres emberek érdekes ruhákban az újrahasznosítás mellett

Az ÖKO-Pannon Kht. a tavalyi sikeren felbuzdulva idén is újrahasznosításai kampányt indított, amelyben ismert személyiségek újrahasznosított hulladék- és csomagolóanyagokból készült ruhákba öltözve jelennek meg plakátokon. „A legfontosabb szempont a kampányban résztvevők kiválasztásánál az volt, hogy olyan híres emberek legyenek, akik fel tudtak valamit mutatni a szakmájukban. Tehát nem feltétlenül a legismertebb bulvárszemélyiségek, hanem olyan emberek, akik hitelesek és példaértékkel bírnak. Igyekeztünk a fiatalabb korosztályból választani, de arra is ügyeltünk, hogy ne pillanatsztárok legyenek.” – magyarázta a kampány alapkoncepcióját Pribelszki Edina, az Öko-Pannon kommunikációs csoportvezetője. A hírességek által viselt ruhák elsődleges üzenete a kreativitás. A ruhák arra hívják fel a figyelmet, hogy hulladék- és csomagolóagyagból is lehet értékes és szép dolgokat alkotni. D. Tóth Krisztina ruhája például kávé csomagolásából megmaradt műanyag fóliából készült, Novák Péter nadrágja pedig újrahasznosított szemeteszsákból. Pribelszki Edina azt is elárulta, hogy a sztárok kiválasztásánál nem feltétlenül volt szempont, hogy elkötelezett környezetvédők legyenek (bár Novák Péterről köztudomású, hogy az), de a szemetet például mind szelektíven gyűjtik. Elmondása szerint a kampány közvetlen eredményessége kevéssé mérhető, mégis a lassú, de biztos fejlődés egyértelműen érzékelhető. Míg 2003-ban a lakosságtól begyűjtött hulladék 4000-4300 tonna volt, ez a szám 2007-re 45000 tonnára emelkedett. Ezzel az eredménnyel együtt még mindig le vagyunk maradva az európai átlaghoz képest; a nyugat-európai országokban az egy főre jutó egy év alatt összegyűjtött hulladék 30-40 kg, Magyarországon ezzel szemben csak 9-10 kg.

Dizájnos recycling

A fiatal magyar dizájnerek körében is egyre népszerűbb újrahasznosított anyagokból tervezni különböző divatcikkeket, kiegészítőket. A Balkan tango például 2005 óta tervez újrahasznosított anyagokból táskákat és egyéb kiegészítőket. Először bakelit lemezekből alkották egyedi, kerek táskáikat, majd átpártoltak a bicikligumihoz, amely újabb kollekciók alapanyagává vált. A Heart ’n’ roll tervezője pedig 2002-ben Barcelonában kapott ihletet, ahol az az ötlete támadt, hogy a kiselejtezett rendezvényeket, időszakos kiállításokat, városfejlesztési terveket reklámozó óriásplakátok remek táska alapanyagként szolgálnának.