"Egyetért-e Ön azzal, hogy Dabas város külterületén a kommunális hulladéklerakó védőtávolságán belül fémhulladék feldolgozó és hulladékjármű előkezelő üzem létesüljön?" Így szól a kérdés, s ez a legnagyobb dilemma most Dabason, egészen július 6-ig. Ekkor kiderül, hogy a Pest megyei kisváros lakossága akarja-e az ERECO Zrt. fémhulladék-feldolgozó üzemét a település határában látni, avagy sem. Annak ellenére, hogy a feltett kérdés látszólag nem bonyolult, jól fel kell kötnie azt a bizonyost a helybelieknek, ha körültekintő döntést akarnak hozni jövő vasárnap. Az ügy kapcsán számos érv és ellenérv hangzott el az utóbbi hetekben. Ezeket tulajdonképpen a következő sarokpontokban lehet összefogni: ártalmatlan és értékteremtő beruházás vagy a környezetére veszélyes, felelőtlen károkozás?

Csakúgy mint a „nagyoknál”, Dabason is két tábor igyekszik meggyőzni az embereket a saját igazáról. A leendő befektetést támogatja a város polgármestere - a Fidesz színeiben politizáló Kőszegi Zoltán, illetve a képviselő testületben jelentős fölénnyel bíró Fidesz-frakció. A helyi ellenzék, a Dabasi Lokálpatrióta Egyesült viszont határozottan elutasítja a feldolgozóüzem érkezését. A teljesség kedvéért meg kell említeni, hogy a két tábor között évek óta tartó, súlyos ellentétek húzódnak, nem meglepetés tehát, hogy ebben az ügyben sincs egyetértés a dabasi városházán.

Mindenki jól jár?

A kialakult helyzetről, a leendő beruházás részleteiről, és a jövő héten esedékes népszavazásról elsőként Kőszegi Zoltán polgármestert kérdezte a Hírextra. „Ez egy környezetvédelmi beruházás lenne, ebből kell kiindulni.” – kezd bele a városvezér. Egy olyan ipari üzemről lenne szó, ami fémhulladék újrahasznosításra készítené elő az eredeti állapotában már feleslegessé vált fémhulladékot. Az ilyen telepek létesülése nem csak helyi, hanem országos és európai érdek is. Azon túl, hogy környezetvédelmi szempontból globális érték keletkezne, Dabas városa közvetlenül is profitálhatna a befektetésből – teszi hozzá Kőszegi Zoltán. Szerinte két okból lenne hasznos az ERECO Zrt. megjelenése. Egyrészt teremtődne legalább 60-70 új munkahely, melyet jó eséllyel a környéken élők tölthetnének be, másrészt a befolyó iparűzési adóból már az első évben mintegy 80 millió forintos többletbevételre tehetne szert az önkormányzat. Ezeket Kőszegi szerint aztán a legkülönbözőbb helyi célokra használhatnák fel, az infrastruktúra fejlesztésétől kezdve a szociális és közoktatási ellátáson át egészen népegészségügyi programok megvalósításáig. Ha valóban Nyugat-európai életszínvonalat szeretne a város elérni, ahhoz szüksége van a pluszpénzekre, márpedig ipari beruházásból Magyarországon nincs bőség – teszi még hozzá.

Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e káros környezeti hatásoktól, a városatya a következőket felelte: független szakértőket kérdeztek meg, és kiderült, hogy ez a beruházás nem jelent nagyobb terhet és kockázatot, mint egy átlagos ipari tevékenység. Hozzáteszi, hogy szóba sem jöhetne a hulladék-feldolgozó Dabasra települése, ha bármiféle káros hatásnak lenne a város kitéve, vagy felmerülne akármilyen közvetlen veszély. „Akart ide települni már galvánozó üzem is, azt természetesen elhajtottuk, pedig a mostanihoz hasonló nagyságrendű beruházást terveztek.” Itt most ilyen veszély nincs, mert a létesítmény nem fog kibocsátani semmiféle füstöt vagy gázt, esetleg egyéb anyagot, ami a környezetre közvetlenül káros lehet – mondja Kőszegi Zoltán.

Egy népszavazás története

Magáról a népszavazásról a városvezető azt mondta, hogy ők kezdeményezték egy képviselő testületi ülés alkalmával, de nem azért, hogy a felelősség alól kibújjanak, hanem mert azt szeretnék, hogy az emberek tiszta helyzetben dönthessenek a környezetüket érintő kérdésben. Hozzátette, hogy a Lokálpatrióta Egyesület sem ezt a népszavazási kérdést, sem az ERECO Zrt. letelepedését lehetővé tevő rendeletmódosítást nem szavazta meg, mondván, hogy nincs elég információja a tervezett befektető tevékenységéről és céljairól. Pedig szerinte lett volna egy teljes évük, hogy tájékozódjanak, mielőtt a többszörösen elhalasztott döntés megszületett. Kőszegi Zoltán úgy véli, az általuk megfogalmazott kérdés nagyon világos, így az emberek könnyen válaszolhatnak majd rá.


Döntés szigorúan érzelmi alapon!

Persze - mint mondja - nem áltatja magát, megfelelő tájékoztatás mellett is szinte mindenki érzelmi-bizalmi alapon fog dönteni. Ám ez jó erőpróba lesz nekik is. Kőszegi Zoltán szerint a Lokálpatrióták pusztán politikai okokból ellenzik a hulladékfeldolgozót, mert úgy érzik, minden egyes botrány a jelenlegi vezetést gyengíti. A szavazás kimeneteléről elmondja: ügydöntő népszavazásról van szó, tehát ha eredményes lesz, (a választásra jogosultak legalább a felének részt kell vennie) az önkormányzatnak kötelessége érvényre juttatni a nép akaratát. Hogy mi lesz, ha az emberek elutasítják a beruházást, Kőszegi Zoltán azt feleli: nem dől össze a világ, ez csak egy jó lehetőség, s ezért kár lenne veszni hagyni. Mint mondja, az önkormányzat nincs eladósodva, a működése e pénz híján is biztosítva lesz, bár nyilván nehezebben. Hogy van-e esély a Lokálpatriótákkal való megegyezésre, a polgármester azt feleli: keresztény ember lévén meg kell bocsátania, bár ez néha nem könnyű. Amúgy a városnak is érdeke az összefogás, tehát nem teheti meg, hogy ne működjék együtt. Sajnálja, hogy idáig fajult a vita.

A másik oldal, a Dabasi Lokálpatrióták képviseletében az egyesület vezetője, Rácz Nándor állt lapunk rendelkezésére. „Sajnálom, hogy Kőszegi Zoltán polgármester annyira akarja ezt a beruházást, hogy nem lát meg semmit, ami ellene szól” – hangzik az összegzés.
Az egyesületnek két komoly aggálya van a létesítmény kapcsán. Egyrészt szerintük óriási mennyiségű, mintegy 517 ezer tonna fémhulladék feldolgozására kért előzetes engedélyt az ERECO Zrt. De ez még nem minden, hiszen – mint Rácz Nándor mondja – ehhez tartozna évi 50 ezer tonna veszélyes hulladék is. Rácz szerint az üzem egészségre gyakorolt hatása biztos, csupán az a kérdés, hogy milyen mértékű. De 10-20 éves beruházásról lévén szó, vajon ki tudja megmondani milyen következménye lesz ennek? – teszi hozzá.
 

Gyanús, ha valami nagyon kell

Másrészt Rácz Nándorékat az is megrémíti, mennyire ragaszkodik a városvezetés a beruházáshoz. Ennek érdekében, és az önkormányzati többség birtokában gyorsan megszavazta a befektető érkezését lehetővé tevő rendeletet, majd szintén testületi fölényét kihasználva, „látszatreferendumot” rendelt el. Mindezt azért, hogy beelőzze az ő népszavazási kezdeményezésüket, melyhez 3000 aláírást kellett volna összegyűjteniük, de akkor most nem egy „puha”, beruházáspárti kérdésről szavazna Dabas – mondja Rácz. Az időpont megválasztása (jövő vasárnap már nyitnak az urnák) pedig már önmagában garantálja az eredménytelenséget – teszi hozzá. Emellett a Lokálpatrióták szerint hiába ügydöntő egy népszavazás, ha annak kimenetele már eleve eldöntött. (Rácz Nándor itt a már korábban elfogadott, a kérdésben nem szereplő önkormányzati rendeletmódosításra utalt.) Magában az ERECO-ban sem különösebben bíznak a civil egyesületnél, mint a vezető elmondta, egyrészt az interneten hozzáférhető adatok alapján az ERECO-nak elég sok kalandja volt már a környezetterheléssel (radiokatív hulladék, veszélyes hulladék a kommunális lerakó), másrészt a temérdek új munkahelyben sem hisznek. Szerintük „a munkahelyteremtéssel kapcsolatos számok a valóságban csak töredékei lesznek az ígéreteknek.” Rácz Nándor azóta szkeptikus, mióta megtudta, hogy a cég a kőbányai telephelyét akarja átköltöztetni Dabasra, ami szerinte kizárja, hogy ott mindenkit kirúgnak, itt meg csak Dabasiakat vesznek fel. Hasonlóképpen vélekedik a Kőszegi Zoltán szerint várható adómilliókról is: semmilyen bizonyítékot nem látott arra vonatkozóan senki, hogy mennyit adót fizetett be tavaly az ERECO az illetékes önkormányzatnak – említette.

Kampány képeslappal

Az egyesület egyébként nagyon egyszerű kampányt tervez: „Egy képeslapot fogunk a helybeliekhez eljuttatni, amin megpróbálunk rávilágítani, hogy a népszavazás csak illúzió, a testület titokban – a sajtóban megjelenő testületi beszámolókból ez kimaradt – már megszavazta az üzem területének szükséges módosításait, ezzel gyakorlatilag a dabasi hatáskörből kikerült a dolog”. Különben azt Rácz Nándor is elismeri, hogy a konfliktus nem vet jó fényt a városra, de mint mondja, vállalnia kell a gyerekeiért, a családjáért, a dabasi emberekért. Elmondása szerint nem hagyhatja, hogy az itt élők jövőjét az határozza meg, hogy „hogy valakik 10 millió forintért vettek egy telket, amit az ERECO-nak 700 millióért tudnak eladni, ha meg van rá a szükséges szabályozás.” Ezt a „bizniszt” szerinte máshol kellene megcsinálni, barnamezős beruházásként.



A hulladék a csúcs, de nem kéne elindulni a lejtőn

Az egyesület szerint azonban a konfliktusoknak ez még csak a csúcsa. „A város nyakig el van adósodva, 2002 óta 10 millióról 4 milliárdra növelte a tartozását, ennek legfőbb felelőse természetesen a polgármester. És így persze, hogy kapva kapnak minden olyan beruházáson, amiből pénzt lehet csinálni.” – mondja Rácz. Véleménye szerint mindenhol ugyanaz történik, ahol pénzszűkében van egy település: csapatostól fogják be azokat a cégeket, akiknek a tevékenysége jelentősen terheli a környezetet. „Nem akarjuk, hogy Dabas elinduljon ezen a lejtőn, mindent meg fogunk tenni, hogy a fejlődés sokkal pozitívabb és Dabashoz illőbb irányba vezessen”.

Szerettük volna elérni az ERECO Zrt. igazgatóját is, azonban vele mindeddig nem sikerült kapcsolatba lépni. Szóval itt tart most a legújabb népszavazási ügy. Külső szemlélőnek vajmi kevés esélye van objektíven megítélni, vagy legalább pontosan belátni a kialakult helyzetet, de sajnos erős a gyanú, hogy a helyiek közül sem igazodik ki mindenki az érvek, adatok, bizonyítékok sűrűjében.