Reményteli rákgyógyszerhez vezethet a véletlenül felfedezés
Véletlenszerű szennyezéssel került a laboratóriumi készülékre egy gombafaj, amely aztán a nanotechnológia segítségével egy széles körben hatékonynak tűnő rákgyógyszer kifejlesztéséhez vezetett - közölték amerikai kutatók vasárnap.
2008. június 30. hétfő 10:43 - Hírextra
A lodamin nevű szer kifejlesztése a Judah Folkman rákkutató irányításával zajlott utolsó kísérletek egyike volt. A januárban elhunyt Folkmant az angiogenezis elnevezésű rákterápia úttörőjeként ismerik világszerte. Ennél a módszernél kiéheztetik a daganatot azáltal, hogy vérellátását megakadályozzák, így a tumor nem tudja kielégíteni egyre növekvő igényét a tápláló vérre.
Az angiogenezissel foglalkozó csoport húsz évig dolgozott a lodamin tökéletesítésén. Tabletta formátumú, mellékhatásoktól mentes készítményt fejlesztettek ki - írták a kutatók a Nature Biotechnology című tudományos szakfolyóiratban. Az egérkísérletek alapján többféle tumor, így mellrák, neoroblasztóma, petefészekrák, prosztatarák vagy a glioblasztómának nevezett agytumor ellen is hatásosnak mutatkozott a szer.
Megállította az elsődleges daganat növekedését és megakadályozta a szétterjedését - közölte Ofra Benny, a Harvard orvosi kara és a bostoni gyerekkórház munkatársa, a kutatás vezetője. A szájon át szedett tabletta a májba kerül lebontása során, ezért a rák májáttételeinek megakadályozásában különösen hatékonynak bizonyult a kísérleti egerekben. "A májáttét igen gyakori több tumortípus esetében, és sokszor kapcsolódik hozzá a betegség rossz kimenetele, vagy halálozás" - teszik hozzá tanulmányukban a szerzők.
A szernek a kísérleti szakaszban még csak jele volt: TNP-470, és eredetileg az Aspergillus fumigatus fresenius nevű gombafajból vonták ki. Ezt a gombafajt véletlenül fedezte fel Donald Ingber a Harvard laboratóriumában, miközben az erek falát bélelő endotél sejteket tenyésztett. A kutató azt tapasztalta, hogy a gomba megakadályozta a hajszálerek, kapillárisok képződését.
Ingber és Folkman ezután fejlesztette ki egy japán cég támogatásával 1990-ben a TNP-470 jelű tumorellenes szert. Az infúzió formájában adagolt szernek azonban sok mellékhatása volt, egyebek közt depressziót, szédülést váltott ki. Egy idő után nem emiatt nem foglalkoztak vele tovább.
Később Benny és munkatársai a nanotechnológiát hívták segítségül: két "pom-pom formájú" polimer részecskét csatoltak hozzá, így védve meg a gyomorsavtól. Az immár lodaminnak elnevezett módosított szer a kísérleti egerekben eljutott közvetlenül a tumorba, és visszaszorította a melanómát és a tüdőrákot, méghozzá mellékhatások nélkül.
Húsz nappal a ráksejtek beinjektálása után hét kezeletlen egérből négy elpusztult, míg a kezelést kapottak valamennyien éltek - írta a kutatócsoport tanulmányában. A szerzők úgy vélik, az új gyógyszer más, abnormális érnövekedéssel járó betegségek kezelésében is hatásos lehet.
Forrás: MTI
