A normális magasságnak elég tág határai vannak (ezek életkor szerint különbözõ görbékbõl, táblázatokból leolvashatóak). Amennyiben a gyermek hossza nem éri el az életkornak megfelelõ 3 percentilis értéket (vagyis a vele egykorú és nemû egészséges gyermekek 97 százalékánál alacsonyabb), orvosi vizsgálata javasolt.

A magasság mellett az egészséges fejlõdés megítélése szempontjából fontos a növekedési sebességnek az ismerete is (tehát, hogy egy év alatt hány centimétert nõ a gyermek). Ezt a fontos információt leginkább a szülõktõl tudjuk beszerezni. Tanácsoljuk, hogy a gyerekeket minden születésnapjukon állítsák az ajtófélfához, és jelöljék be magasságukat. Az orvosi vizsgálatra hozzák magukkal ezeknek a méréseknek az eredményeit. Az ennek alapján megrajzolt növekedési görbe sokszor már önmagában, más bonyolult vizsgálat nélkül is eldöntheti, hogy vane a kicsinek növekedési zavara. Természetesen a magasságméréshez mindig le kell venni a gyermek cipõjét, és a fej tetejére vízszintesen helyezett vonalzó, vagy könyv segítségével húzhatjuk meg a jelet a falon. Ha otthon nincsenek ilyen mérési eredményeink, tanácsos elkérni a háziorvostól a rendelkezésére álló növekedési adatokat.

Amennyiben a gyermek hossznövekedése valóban nem megfelelõ, ennek okát kell kiderítenünk. Ezt a szülõvel folytatott beszélgetéssel kezdjük. Kíváncsiak vagyunk a szülõk, sõt a nagyszülõk, testvérek magasságára is, hiszen ezek alapján gondolhatunk az alacsonynövés familiáris, azaz családi formájára. Érdekli az orvost az is, hogy volte a szülõk, testvérek között úgynevezett késõn érõ típus, aki az általános iskolában végig a tornasor végén állt, majd amikor osztálytársai már befejezték a növekedést, akkor kezdte a serdülést és nõtt még egy nagyot. Ez a fejlõdési típus is öröklõdik, és ilyen családi adatok birtokában néhány egyszerû vizsgálat után megnyugtathatjuk a családot, hogy nem marad "törpe" a gyermekük. A terhesség, szülés lefolyásának ismerete is fontos, hiszen a magzatot, újszülöttet ért károsodás a gyermek hossznövekedésére is kihatással lehet.


Betegség a háttérben?

Az elégtelen táplálkozás szerencsére már nemigen vetõdik fel a normális fejlõdést megakadályozó tényezõk között, de rossz szociális helyzetû családoknál sajnos néha erre is kell gondolnunk. Vannak viszont olyan betegek, akiknél a táplálék felszívódása nem megfelelõ, és náluk néha a lassú növekedés hívja fel a figyelmet felszívódási zavarukra.

Minden hosszan tartó, krónikus betegség akadályozhatja a hossznövekedést is, így mindig kíváncsiak vagyunk, vane a gyermeknek szív, tüdõ, vese, egyéb szervet érintõ súlyos betegsége. Különös figyelmet fordítunk a koponyasérülésekre, a központi idegrendszer, az agy betegségeire. A koponyában elhelyezkedõ agyalapi mirigy ugyanis a növekedési hormon termelõdésének a helye. A gyermek vizsgálatánál különös figyelmet fordítunk esetleges kisebb fejlõdési rendellenességek keresésére, ezek veleszületett, genetikai okokra hívhatják fel a figyelmet. A serdülési stádiumot is pontosan meghatározzuk, ugyanis közismert, hogy a nemi érés idején úgy nõnek a gyermekek, mintha húznák õket. Mind a korai, mind a késõi serdülés járhat növekedési zavarral.

Gyakorlatilag minden alacsony gyermek esetében végzünk kéz csontröntgen vizsgálatot. A csontok fejlettsége (csontkor) ugyanis nem mindig egyezik a beteg életkorával, és ez fontos adat a várható növekedés megítélésére.


Hormonok

A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen mûködése és a növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el kortársaikétól.

Ezeket a hormonokat vérbõl határozzuk meg. A növekedési hormontermelés zavarát csak terheléses vizsgálatokkal, azaz tesztanyag beadása utáni többszörös vérvétellel mutathatjuk ki. Ezek a hormonzavarok csak nagyon ritkán állnak az alacsonynövés hátterében, de szerencsére ma már ezek is kezelhetõek. A pajzsmirigyhormont egyszerûen, tablettában pótolhatjuk, de a növekedési hormon csak naponta adott injekciók formájában pótolható.

Mivel igen drága, bonyolult kezelésrõl van szó, a növekedési hormonkezelést csak szigorú indokoltság alapján országos centrumokban végzik. Az erre rászorulók a gyógyszert ingyenesen kapják szoros ellenõrzés mellett.


Kisebbrendûségi érzés

A hormonbetegségek közül leginkább a pajzsmirigy elégtelen mûködése és a növekedési hormon termelésének a hiánya okozhat alacsony növést. Az ilyen betegek magassága lényegesen, és egyre nagyobb mértékben marad el kortársaikétól.