Két éves a távoltartó rendelkezés

A távoltartást a Büntetőeljárásról szóló törvény 2006. július 1-jén vezette be a magyar jogrendszerbe a családon belüli erőszak áldozatainak védelmében.
Az elfogadott törvénymódosítás olyan megoldást vezetett be, melynek elfogadásakor nem csak a téma civil szakértői állították, hogy alkalmatlan lesz az áldozatok hatékony védelmére, hanem ellentétes volt valamennyi külföldi modellel, valamint a nemzetközi ajánlásokkal.
Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium akkori államtitkára azzal hárította el a kritikákat, hogy két év jogalkalmazási gyakorlat fogja megmutatni, hogyan működik valójában a jogintézmény a mindennapokban.

Mára a gyakorlati tapasztalat alátámasztotta az elméleti aggályokat, s a távoltartás jogintézményének jelenlegi szabályozását már nem csupán a civil szervezetek, hanem valamennyi kapcsolódó szakma képviselői is egyhangúlag elhibázottnak tartják.

Tapasztalataink szerint a feladata szerint azonnali biztonság garantálására szolgáló jogintézmény elrendelésének/elutasításának átlagos átfutási ideje hat hónap, a bíróságok jellemzően csak ügyészi indítványra rendelik el azt, így a legtöbb esetben, a sértetti kezdeményezés eleve kudarcra van ítélve. A törvény értelmében, az elkövető kihallgatásáig, “megalapozott gyanú" hiányában szóba sem jöhet a távoltartás, ezért az határozatlan ideig elhúzható, ha például a terhelt önkéntesen nem jelenik meg, a hatóságok pedig nem rendelik el a körözését. Ráadásul, bizonyos esetekben a hatályos szabályozás nem hogy nem segít, de kifejezetten hátrányosabb helyzetet idéz elő az erőszak áldozatai számára. Így sokszor tapasztaljuk, hogy a hatóságok pusztán az áldozat és az elkövető közti rokoni kapcsolat miatt távoltartás elrendelését kezdeményezik olyan esetekben is, amikor őrizetbe vételnek, előzetes letartóztatásnak is fennállnak a jogi feltételei.

Az eltelt két év alatt több, mint száz ember halt meg családon belüli nők, gyerekek ellen elkövetett erőszak miatt. A jogszabály nemzetközi bevált gyakorlat szerinti módosítása nem kezelhető pusztán jogtechnikai kérdésként, hisz annak hibás vagy késedelmes elfogadása további emberéleteket követel.

Nők jogaival foglalkozó civil szervezetekként, nyílt levelünkben arra kértük az Igazságügyi és Rendészeti Minisztert, hogy az irányítása alatt álló minisztérium kritikai észrevételeink figyelembe vételével haladéktalanul dolgozza ki a távoltartás hatékony szabályozására vonatkozó tervezetet, s ezáltal vessen véget nők és gyerekek tömegei élethez, testi épséghez, emberi méltósághoz fűződő alkotmányos alapjogai megsértésének sorozatos és intézményes gyakorlatának.