Élesedik az amerikai választási küzdelem a republikánus John McCain és demokrata párti ellenfele Barack Obama között. Ez persze természetes, hisz mióta Amerika elnököt választ mindig is így volt. A végső döntés közeledtével, egyre több a médiaszereplés, egyre erélyesebb a hangnem, egyre keményebb a kritika az ellenfél felé. Van azonban, ami idén különlegessé teszi a kampányt. A külföldi körutak.

Eddig ez nem volt szokásos az elnökválasztási magamutogatás időszakában. Az elmúlt idők elnökjelöltjei kifejezetten kevés figyelmet fordítottak a világ Egyesült Államokon kívüli részének. A külföldi utazások, ha voltak is kevésbé számítottak a végső győzelemhez vezető útnak. Most lehet, hogy ez a trend is megváltozik.
 
Obama-számláló

A Republikánus Párt honlapján egy óra ketyeg. A nyitóoldalon látható számláló folyamatosan mutatja az időt, Obama legutolsó iraki látogatás óta. Ezek szerint a demokrata elnökjelölt 904 napja 13 órája és 4 perce (2006 januárja óta) nem járt a háborúval sújtott országban. Hogy ennek ilyen nagy jelentőséget tulajdonítanak világosan mutatja, az iraki háború folytatásának mikéntje központi kérdés az elnökválasztásban. (McCain eddig nyolcszor járt Irakban.)

Obama többször kijelentette, azonnal beszüntetné az Iraki háborút. Ez a világ többsége felé szimpatikus gesztus. Sőt azt is megpendítette, leülne tárgyalni azon országok vezetőivel melyekkel az Egyesült Államok harcban áll. Úgy tűnik, a környezetvédelem szempontjából is kedvezőbb a megítélése, mint ellenfeléé.

McCain mint háborús veterán támogatja az iraki szerepvállalást, Igaz, az elsők közt hívta fel a figyelmet a háború végrehajtásában tapasztalható szakszerűtlenségekre. Hevesen tiltakozott a nagy port felvert amerikai katonák által elkövetett kínzásokra is. McCain odáig elment, hogy általa a kudarc fő felelőseként megnevezett Donald Rumsfeld védelmi minisztert távozásra szólította fel.

Eddigi megnyilvánulásaiból úgy tűnhet Obama az, aki a komolyabban veszi a globális felmelegedés, és az alternatív energiaforrások kérdését is. Ezzel sok hívet szerzett például Európában. Ám nem szabad elfelejteni, hogy McCain volt az, aki már akkor a klímaváltozás elleni harc mellett érvelt, mikor az saját pártján belül szinte eretnekségnek számított. Amerikának, mint a világ legnagyobb energia-felhasználójának állásfoglalása ebben a kérdésben kulcsfontosságú.

Pacal vagy Amerika?

Amerika nemzetközi megítélése a béka hátsója alatt van. Ebben a Bush-adminisztrációnak döntő szerepe volt. A jelenlegi elnök és kompániája elérte, hogy sokan fogalmazzák meg magukban 2001. szeptemberi támadások kapcsán az „Amerika azt kapta, amit megérdemelt” gondolatot. Fontos tisztázni: az USA még mindig a világ vezető nagyhatalma. Ám azt is hozzátehetjük, tekintélye épp oly megtépázott, mint egy hurrikánt túlélt halászbárka kötélzete.

Most, hogy letelik a hivatali időszak és novemberben mindenképpen új arc lép a porondra, nagy változások jöhetnek. Obama ezt kiválóan felismerte, így már kampányában célként fogalmazta meg az USA nemzetközi megítélésének javítását is. Viszont némi iróniával azt is mondhatjuk, abban a pillanatban mikor kiderül, demokrata lesz az elnök, javulni fog a nemzetközi megítélése Amerikának. (A demokraták mindig is népszerűbbek voltak külföldön, Bush után meg naná.) Ez az elmúlt nyolc év republikánus politikáját nézve érthető is.

Kiruccanások

Obama, mióta 2004-ben szenátor lett háromszor tett hivatalos látogatást külhonban: Oroszországban, a Közel-Keleten és Afrikában járt. Most, hogy a külpolitika ilyen nagy súlyt kapott, a demokrata elnökjelölt is csipkedi magát. Utat tervez Nagy-Britanniába, Franciaországba, és Németországba, valamint Izraelbe és Jordániába. Sőt, a stáb – válaszolva a republikánus számonkérésre – a két fő frontra, Afganisztánba és Irakba küldi a jelöltjét.

Hogy ezekkel hány választót, elektort vagy államot állít majd maga mellé, még nem tudjuk. Ám úgy tűnik nemcsak a külföld, de a külfödön népszerű hollywoodi sztárok is Obama mögé sorakoznak fel. Így az afro-amerikai politikust támogatja többek közt Tom Hanks, Robert De Niro, Jennifer Aniston, George Clooney, és Bruce Springsteen is. McCain mögött Sylvester Stallone állt ki. Hollywood mögöttük, a világ előttük és jelenleg 15 százalék közöttük – Obama javára.

A kampány külpolitikai élesedéséből adódik a következtetés, hogy az ezen a területen végzett szereplés is jelentősen befolyásolja majd a végeredményt. Ha nem így lenne, a profi kampánystábok semmiképp sem vonnák bele startégiájukba. Hogy melyikük végez majd jobb munkát, vagy hogy mi melyikükkel járunk jobban és ki által lesz a világ jobb? – még nem tudjuk. November 4-én kiderül, addig meg egyen pacalt, aki rászorul.