A vádirat szerint Horváth Szilárd és Gombos László két, ismeretlen helyen tartózkodó társukkal együtt tucatnyi zálogházat raboltak ki országszerte és több száz millió forintnyi értéket tulajdonítottak el, javarészt ékszereket és készpénzt.

A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint Horváth Szilárd bűnös aljas indokból és különös visszaesőként elkövetett emberölésben, lőfegyverrel és lőszerrel visszaélésben és közokirat-hamisításban. Ugyanakkor az elsőfokú bíróság a hivatalos személy ellen, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és tucatnyi minősített rablás ügyében felmentő rendelkezést hozott.

Gombos Lászlót fegyveres rablás miatt - mint különös visszaesőt - 8 év fegyházra ítélték tavaly. Az elsőfokú bíróság ugyanakkor Gombost az ellene hivatalos személy sérelmére, több emberen elkövetett emberölés bűntettének kísérlete és számos rablás ügyében felmentette.

Az elsőfokú ítélet szerint bizonyított, hogy a két vádlott fegyveresen kirabolt 2001-ben egy miskolci zálogházat, zsákmányuk akkor 26 millió forint volt.

A rablás után a tényállás szerint a miskolci Majális park közelében a rendőrök elől menekülő elkövetők autója egy kanyarban kisodródott és fennakadt az útpadkán. Ekkor egy ismeretlen elkövető kiszállt és lövéseket adott le a rendőrök felé, akik viszonozták azokat. Gombos László is kiszállt az autóból és ismeretlen társával menekülni próbált, majd az őt ért három lövés után a földre hasalva megadta magát.

Egy másik vádpont szerint 2000 nyarán Horváth Szilárd bement a fővárosban egy római-parti discóba, és miután társaival két nőt molesztált, tettlegességig fajuló szóváltásba került a biztonsági őrökkel, akik kivezették. A szórakozóhely zárásakor azonban Horváth Szilárd visszatért és fejbe lőtte az egyik biztonsági őrt, aki később a kórházban meghalt.

A tavaly nyári, nem jogerős ítélet szerint a vádlottak nem bocsáthatók feltételesen szabadlábra, csak miután letöltötték kiszabott büntetésüket. Akkor a védelem és a vád is felmentésért fellebbezett, így került az ítélőtáblára az ügy.

Három éve a Legfelsőbb Bíróság jogerősen kimondta, hogy az Országos Rendőr-főkapitányság megsértette Horváth Szilárd személyiségi jogait, amikor azt a hamis látszatot keltette róla, hogy a móri mészárlás egyik elkövetője lehet, így félmillió forintos, nem vagyoni kárpótlás járt a férfinak.

A bíróságok szerint a rendőrség nagy hibát követett el, amikor Horváth Szilárdról 2002 májusában az interneten azt tette közzé, hogy a móri mészárlás kapcsán emberölés miatt körözik. Amikor viszont a férfi bevonult a börtönbe, nemhogy gyanúsítottként, de még tanúként sem hallgatták ki a móri ügyben.