A bűncselekmények súlyossága miatt a bíróság úgy rendelkezett, hogy a nő nem kérheti a szokásos 15 év után sem a hátralévő büntetés elengedését, azaz szabadlábra helyezését. Cinkosát, az 53 éves Siegmund Schlufter mezőgazdasági idénymunkást, aki azt vallotta, hogy Lydia Lassen-Berge megbízásából ő hajtotta végre a gyilkosságokat, 12 évi elzárásra ítélte a göttingeni bíróság.

A vádirat szerint 1994 júniusában történt az első bűntett: a "fekete özvegy" beférkőzött egy 74 éves, jómódú nyugdíjas bizalmába, majd altatót kevert ételébe - ezután bűntársa egy műanyagzsák segítségével megfojtotta, majd benzinnel lelocsolta és elégette a kiszemelt áldozatot, a maradványokat pedig egy üres autópálya-parkoló területén hagyta.

További három idős ember is, köztük egy 84 éves férfi, akivel öt hónappal korábban kötött házasságot, hasonló sorsra jutott. Az altatót rendszerint borsólevesbe keverte a volt prostituált. Férje esetében az orvos természetes halált konstatált.

A "fekete özvegy" apróhirdetések révén lépett kapcsolatba leendő áldozataival: ezekben idős emberek házi gondozását ajánlotta. "Nagyon sok férfi jelentkezett, és én a jövedelmük alapján válogattam közöttük. Miért foglalkoztam volna egy szegénnyel, amikor megszerezhettem egy gazdagot is? Úgy rajzottak körülöttem, mint a molylepkék a villanykörte körül. S persze csak a legnagyobbakat hagytam keringeni" - mondta a tárgyaláson.

A vád szerint a "fekete özvegy" legalább 15 férfire vetette ki hálóját, ezek összesen mintegy 700 ezer euróval (164 millió forint) gazdagították - közvetlenül pénzt adtak neki vagy ajándékokkal lepték meg. Közülük négytől szabadult meg gyilkosság útján.

A bírák nem fogadták el a védelem érvelését, amely a nő felmentését szorgalmazta azon az alapon, hogy Siegmund Schufter, a gyilkosságok végrehajtója csak szerelmi bosszúból vádolja Lydia Lassen-Bergét azzal, hogy ő volt a felbujtó.

Maga a "fekete özvegy" végig tagadta, hogy bármiféle felelőséget viselne a körülötte rajzó idős férfiak halálában, magát "mélyen hívő" asszonyként jellemezte.
"Bánatot és rémületet éreztem azoknak a férfiaknak a halála nyomán, akikhez olyan közel álltam", illetve "dühöt azzal szemben, aki (Schufter) elvette őket tőlem" - állította a tárgyaláson. Nem sok sikerrel.