A KDNP közölte: nem fogja megszavazni, hogy a büntető törvénykönyvből vegyék ki a vörös csillagot. Az SZDSZ arra hívta fel a figyelmet, hogy a vörös csillag ügyében a hatályos magyar jog és a nemzetközi jog között ellentét van, amelynek feloldására felül kellene vizsgálni a Btk. vonatkozó rendelkezését.
Nem önmagával az önkényuralmi jelképekkel, hanem azok használati módjával van gond - mondta Bárándy Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője az MTI-nek.
Úgy fogalmazott: "Egyetértek azzal a gondolkodási iránnyal, amit az európai bíróság követ, hogy nem önmagukban a jelképeknek van jelentősége, hanem a jelképek használati módjának van jelentősége".
Bárándy Gergely szerint a jelenlegi szabályozás szerint az egyik sörgyártót is eljárás alá lehetne vonni önkényuralmi jelkép használata miatt és azt a trafikost is, aki Puskás Öcsi mezét árulja, hiszen a korabeli válogatott mezen is volt egy vörös csillag.
A képviselő elmondta: korábban javasolta, hogy a gyűlöletbeszéddel kapcsolatos javaslatába ez is kerüljön be, azaz ne önmagában az önkényuralmi jelképek közszemlére tétele legyen bűncselekmény, hanem ezt a gyalázkodás tényállásába vonják be.
Mint mondta, az ítélet nem helyezte hatályon kívül a magyar jogszabályt és nem jelent jogalkotási kötelezettséget Magyarország számára.
Hozzátette: jogalkotási kötelezettséget annyiban jelent ez az ítélet, hogy Magyarországnak meg kell őriznie "nemzetközi szalonképességét", eleget kell tennie nemzetközi kötelezettségeinek.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP kezdeményezi-e a törvény módosítását, Bárándy Gergely elmondta, előbb át fogják tekinteni az ítéletet.
Gulyás József, az SZDSZ ügyvivője osztja Lövétei István alkotmányjogász érvelését, amely szerint az európai emberi jogok egyezménye alapján kimondható, hogy Vajnai Attila nem marasztalható el azért, mert ötágú vörös csillagot hordott a ruháján.
Hozzátette, hogy a Btk. alapján viszont büntethető a cselekedet, tehát a hatályos magyar jog és a nemzetközi jog között olyan ellentét van, amelynek feloldására véleménye szerint felül kellene vizsgálni a büntető törvénykönyv vonatkozó rendelkezését.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ebben az ügyben nem szabad "lendületből hozott döntésekkel" hozzányúlni a jogszabályhoz, mert a szimbólumok használata sérthet egyfajta társadalmi érzékenységet. Hozzátette, hogy vitatott szimbólumokat szerinte az elmúlt években elsősorban a szélsőjobboldal használt az utcai tömegrendezvényeken, és ezek a szimbólumok nem egyszerűen megosztóak, hanem félelemkeltőek.
A Fidesz véleményét tolmácsolva Havasi Bertalan sajtófőnök annyit közölt: nem kívánnak bírósági ítéletet kommentálni.
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint nincs jobboldali és baloldali szélsőség, hanem csak szélsőség van, s ez elutasítandó, bármilyen formájában jelenik is meg - közölte Rétvári Bence, országgyűlési képviselő.
A politikus azt mondta, a KDNP nem fogja megszavazni, hogy a büntető törvénykönyvből vegyék ki a vörös csillaggal kapcsolatos büntetőjogi szankcionálást, és ha valamikor a parlamenti többség ezeket megszünteti, akkor az nem jelent mást, mint a "Magyarországon megnyomorított több száz ezer ember, és a világban megnyomorított mintegy százmillió ember jogfosztásának utólagos legitimálását".
A politikus azt hangsúlyozta: semmiképpen nem kötelező e döntés nyomán a magyar jogszabályokat megváltoztatni, s ezt nem is szabad.
Rétvári Bence megjegyezte: a strasbourgi bíróság mostani döntése elfogadhatatlan. Mint mondta, reméli, hogy a testület hozzáigazítja í
télkező gyakorlatát a kelet-európai jogfosztottak millióinak kegyeleti jogához.
Az MDF egyelőre nem nyilatkozott az ügyben.
Thürmer Gyula, a Magyar Kommunista Munkáspárt elnöke (ebből a szervezetből kivált társaival alakította meg három éve jelenlegi politikai formációját Vajnai) az MTI megkeresésére azt közölte: üdvözli a bírósági döntést.
Kérdésre válaszolva elmondta: pártja emblémájában eredetileg szerepelt a vörös csillag, amelyet éppen a másfél évtizeddel ezelőtt elfogadott, a tiltott önkényuralmi jelképekről szóló törvény megszületése miatt töröltek onnan.
Mint hozzátette, jelenleg nem foglalkoznak azzal, hogy visszaemeljék jelképeikbe a vörös csillagot, a kérdést az ügy végleges lezárulta után vizsgálják meg.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megítélése szerint Vajnai, aki politikus, azért döntött a vörös csillag nyilvános viselése mellett, mert így akarta kifejezésre juttatni politikai nézeteit.
A bíróság elismeri, hogy a kommunizmus alatt elkövetett közismert és tömeges emberi jogi jogsértések hiteltelenné tették a vörös csillagot, és ilyen jelkép nyilvános használata rossz érzeteket kelthet a múltbeli áldozatokban és hozzátartozóikban.
Az indoklás szerint csaknem két évtizeddel a pluralizmusba történt átmenet után Magyarország szilárd demokráciának bizonyult és nincs arra utaló bizonyíték, hogy reálisan fennállna a kommunista diktatúra visszaállításának veszélye. Márpedig a vörös csillag által keltett rossz érzetek - bármennyire is érthetőek - önmagukban nem szabhatnak korlátot a véleménynyilvánítás szabadságának.
