Vajnai ekkor fordult Strasbourghoz.

Így döntöttek

AZ EJEB 33629/06-os számú ítélete (melyben az egyik bíró a magyar Sajó András volt) szerint a vörös csillag viselése nem kellene, hogy maga után vonjon bármilyen retorziót. A strasbourgi bíróság tisztában van azzal, hogy a kommunizmus alatti „jól ismert tömeggyilkosságok” miatt a vörös csillag hitelét vesztette, s hogy annak viselete másokban rossz érzéseket kelthet.

Azonban – folytatódik a döntés – a rossz érzések keltése önmagában nem lehet az önkifejezés szabadságának korlátja, arról nem is beszélve, hogy Magyarország az elmúlt 2 évtizedben stabil demokrácia lett, s nem kell félni attól, hogy bármelyik politikai erő visszaállítsa a kommunizmust.

Ezen kívül a vörös csillag tiltása túlságosan szigorú, s nem veszi figyelembe azt a tényt, – így az ítélet – hogy a szimbólumnak többféle jelentése is van, nem csak a kommunizmus. Vajnai viselete pedig – az EJEB szerint – nem volt bizonyíthatóan kommunista propaganda.

Az EJEB elismeri, hogy az FB ítélete – következtethető: az adott jogi környezethez képest – nem volt annyira szigorú. A jogbiztonságot implicit módon kritizálva a strasbourgi döntés kimondja, hogy az FB ítélete büntetőjogi ítélet, amelynek sokkal súlyosabb konzekvenciái is lehettek volna.

BTK

A komolyabb konzekvenciáktól való félelem azonban téves. A BTK 269/B. § (1) bek. c) pontja szerint aki tiltott önkényuralmi jelképet visel, „ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő” – tehát csupán a viselésért legfeljebb pénzbüntetésre ítélhető a viselő.

A strasbourgi ítélet nem érinti a BTK érvényességét – nyilatkozta a HírExtrának Uitz Renáta, jogász. Hozadéka Vajnai Attila számára annyi van, hogy felülvizsgálati eljárásban újra elmehet a bírósághoz, mondván, hogy őt úgy ítélték el, hogy sérti az Emberi jogok európai egyezményének 10. cikkelyét.

Az EJEB ítélete nem azt jelenti, hogy az alkalmazott jogszabály (ez esetben a BTK) nem törvénysértő, hanem az alkalmazás módja volt egyezménysértő.

Végképp eltörölni

Van azonban egy kérdés: joggal érzi-e magát sértve a vörös csillag mai viselése miatt az, akinek a szüleit, vagy nagyszüleit munkatáborokba, vagy az Andrássy út 60-ba vitték a vörös csillag „oltalma” alatt? Erre kell lelkiismeretünk szerint válaszolni ahhoz, hogy megfelelően tudjuk megítélni az FB és az EJEB ítéleteit.

A múlt azonban semmiképpen nem eltörölhető, nem múlik el 5, 10, 15, vagy akár 20 év alatt, az érzések megmaradnak, legfeljebb tompulnak. Ezért az EJEB érvelése, ami azt sugallja, hogy „elég sok idő telt el ahhoz, hogy engedni lehessen a vörös csillagot” téves. Nem a vörös csillag engedélyezése miatt – azzal kapcsolatban csak az óvatosság ajánlott –, hanem azzal kapcsolatban, hogy elég idő telt volna el ahhoz, hogy a kommunizmust megszenvedettek „megbocsássanak” a vörös csillagnak. Ezt ugyanis nem tudjuk, s amíg vannak olyanok (és vannak olyanok), akik számára vörös csillag vörös posztó, addig nem érdemes kísérletezni.

Problémás

Amennyiben elfogadjuk azt, hogy a vörös csillag elfogadható, mert (1.) „régen” volt az elnyomás, mert (2.) a vörös csillagnak többletjelentése is van, nem csupán a totális diktatúra, s mert (3.) nincs Magyarországon olyan párt, amely kommunista restaurációra törekedne, vajon vonatkozik-e mindez például a svasztikára (horogkereszt)?

A nácizmus összeomlása még régebben volt, mint a kommunista diktatúráé. Ez még akkor is igaz, ha a totális diktatúrát vesszük alapul, s nem a hatvanas évek első felétől kialakított, a kádári konszolidáció eredményezte „gulyáskommunizmust”.

A vörös csillag a munkásmozgalom jelképe is, amely alatt az igazságos társadalomért, a megfelelő szociális ellátásokért, jogokért és lehetőségekért küzdött a munkásosztály, ami tény. Azonban tény az is, hogy a svasztika nem csupán a náci rémuralom jelképe, hanem (többek között) hindu, ohioi indián, perzsa, római és ógörög szimbólum is.

Mindemellett nincs olyan párt ma Magyarországon, amelyik náci hatalomátvételre törekedne.

Szerényen, alázattal

Ezzel egyetértett Csintalan Sándor, az MSZP volt elnökségi tagja. A volt politikus a HírExtrának elmondta, hogy meg kell tanulnia a baloldalnak azt, hogy tekintettel legyenek olyanok érzékenységére, akik elszenvedték azt a rendszert. Elmondása szerint a kommunizmus még köztünk él abból a szempontból, hogy sokan, különböző szintekről ugyan, de abból a rendszerből jöttek, akik ma valamilyen szinten irritálják a nép egy részét. Ezek után szerényen, alázattal kéne viselkedni.

Haladni a korral

Veszélyes játék ez, óvatosnak kell lenni. Egy tiltott önkényuralmi jelkép azért tiltott, hogy a társadalom lelki nyugalmát szavatolja a jogalkotó. A svasztika hiába ősi kultúrák jelképe, a XX. század közepén kisajátította, ezáltal vállalhatatlanná tette egy tömeggyilkos rezsim. A vörös csillaggal ugyanez a helyzet. Már nem 1890-et írunk. A vörös csillaghoz világszerte 80-100 millió halottat kapcsolt az a rendszer, amelyik felhasználta, sokak számára szintén vállalhatatlanná téve azt.

A megoldás nem az, hogy „bármi mehet” alapon szabadjára engedünk minden jelképet. Egy jelkép – mint a nevéből adódik – szimbolizál valamit, egy szimbólum pedig közösségképző. Rossz ötlet lenne Magyarországon legalizálni a vörös csillagot, mert akkor más jelképek „hívei” is felléphetnek ilyen igénnyel, ami totálisan felborítaná a társadalmat, a közízlést, illetve sokaktól elvenné a nyugodt élet lehetőségét. Ilyen módon a szabadjára engedett jelkép könnyen jelentheti a szabadjára engedett eszmét is. Erre pedig egyáltalán nincs szükség.