Milyen szerepe van Orbán Viktornak a Magyar Polgári Párt (MPP) életében? Elmondható, hogy párt létrejötte az ő ötlete volt?

Szerintem az MPP megalakulása Erdélyben egy természetes folyamat következménye. Az elmúlt 18 év erdélyi politikai eseményei vezettek el ide. Sokan kiábrándultak az egyetlen érdekvédelmi szervezet tevékenységéből, és elfordultak a politikától. Számomra teljesen természetes, hogy Erdélyben is végre-valahára létrejött a politikai pluralizmus. Mindebben természetesen a magyarországi politikum is érintett, és szintén természetesnek tartom azt, hogy Orbán Viktor támogatta az MPP megalakulását. A nemzet határok feletti egységesítése azt is jelenti, hogy politikai téren is igyekszünk határok nélküli szövetségeket kötni és keresni.

A júniusi helyhatósági választások után mire jogosult az MPP? Lehet esélye a parlamentbe jutásra?

Tekintettel arra, hogy Romániában most bevezetik az egyéni választókerületi rendszert, nem látok sok esélyt arra, hogy a két politikai szervezet külön-külön jó eredményeket érjen el. A parlamenti választások esetében feltétlenül szükséges a két fél közötti megegyezés. Az MPP Székelyföldön az önkormányzatokban jelentős szerepet játszik, és ilyenként is súlya lehet a megegyezésnek.

Két végéről ég a gyertya: a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnél (RMDSZ) sosem lehet tudni, hogy meglesz-e az 5%-os küszöb, az MPP-nél pedig jobb, ha nem vesznek rá mérget. Sokaknak tűnik úgy (főleg az anyaországban), hogy az MPP a választásokon tök feleslegesen indul. Esélye legfeljebb csak arra lehet, hogy annyi szavazatot elszedjen az RMDSZ elől, hogy ne legyen magyar képviselet Erdélyben. Az RMDSZ a helyhatósági választásokon Szilágy megyével példálózott, ahol – elmondásuk szerint – az MPP miatt lett román megyei tanácselnök. Mi a véleménye erről?

Ezt az érvelést már a kampány idején is lehetett hallani, több irányból is. Számomra csupán az a furcsa, hogy e kérdések alapján úgy tűnik, mintha csupán az RMDSZ-nek lenne egyedüli kizárólagos joga arra, hogy a választásokon magyar képviseletként részt vegyen. A választás szabadságának és a részvételi demokrácia szabályainak ellentmond ez a vélekedés, és azokat a beidegződéseket élteti tovább, melyek alapjául az előítéletek és az egyféle szokásjog alapján kialakult viszonyok állnak. A helyhatósági választásokon szükséges volt a megmérettetés, főként a magyar többségű településeken. A többi régióban több esetben is helyi megegyezések születtek egymás jelöltjének a támogatásáról, vagy olyanról is tudok, ahol szándékosan nem indítottunk saját jelöltet, hogy ne veszélyeztessük a magyar képviseletet. Ez a hozzáállás viszont két irányú kell legyen. Most már két erdélyi magyar politikai szereplő van a pályán, és ezt tudomásul kell venni. Ha az RMDSZ továbbra is erőből és hatalmi helyzetből politizál, azzal középtávon is csak árt az általa képviselt közösségnek. Ha nem lesz megegyezés, könnyen parlamenti képviselet nélkül maradhatunk. Ám, ha ez megtörténik, talán ennek is meglenne a maga tanulsága és következménye. Annak ellenére, hogy jómagam is fontosnak tartom a parlamenti képviseletet, azért ezt nem kell minden áron megvalósítani.

Van bármilyen esély valamifajta megegyezésre az RMDSZ-szel?

Én örök bizakodó vagyok, tehát nem is mondhatok mást, minthogy természetesen igen. Ennek az esélynek a mértéke pedig elsősorban a két politikai szervezet csúcsvezetőitől függ. Jelenleg úgy tűnik, hogy a helyhatósági eredmények után az RMDSZ továbbra is úgymond nyeregben érzi magát, és kevésbé hajlandó a megegyezésre, illetve csakis a saját elképzelései szerint kész ezt véghezvinni. Remélem, hogy a tárgyalások tovább zajlanak, és mindkét félben meglesz a kellő bölcsesség ahhoz, hogy az őszi választásokon közösen induljunk, egy mindkét fél által elfogadott rendszer szerint.

Ön szerint, ha az erdélyi magyaroknak választaniuk kellene, kulturális autonómiát, területi autonómiát, vagy függetlenséget választanának?

Sajnos nincs választási lehetőség, ám ha lehetne, akkor úgy vélem, hogy a többség a függetlenséget választaná. Mivel ennek a jelenlegi politikai helyzetben nincs valóságalapja, ezért Székelyföldön a területi autonómia az, amelyik elfogadható megoldás és egyben biztosíték is lenne arra, hogy az ottani közösség ne csak fennmaradjon, hanem fejlődjön és gyarapodjon. A kulturális autonómia pedig úgyszintén kulcsfontosságú azokon a területeken, ahol a magyarok arányaikban kisebbségben vagy éppen szórványban élnek.

Mekkora egyébként a magyar lobbierő? Milyen eredménye van Tőkés László tevékenységének, illetve melyek a jövőbeni célok?

Ennek megítélése viszonylagos, attól függ, honnan nézzük. Nemzetközi téren vagy az EU viszonylatában úgy érzem, többre lenne képes a magyar képviselet. Az erdélyi magyar lobbierő pedig leggyakrabban csak Magyarországig terjed. Tőkés László jelenléte az Európai Parlamentben mindenképp erősítette nemcsak az erdélyi, hanem az összmagyarság képviseletét is, hiszen személye nemzetközi elismertségnek örvend. Bár csak egy rövid, másfél éves mandátumra van most lehetősége, remélhetőleg a 2009-es európai parlamenti választásokon is indul, és folytatni tudja az ott elkezdett munkát. A kezdeti nehézségek után úgy tűnik, megtalálta helyét az EFA frakciójában, és már néhány tevékenységgel sikerült felhívnia a figyelmet az erdélyi magyarság és a csángók problémáira. Ezt a külképviseleti munkát feltétlenül folytatni kell, hiszen az erdélyi autonómiaformák létrehozásában a külső nyomásgyakorlás módszerét is fel lehet használni.

Az MPP ebből melyiket tűzi zászlajára, s milyen megfontolásból?

Az MPP a korábban elhangzottak alapján Székelyföldön területi, azon kívül pedig kulturális autonómiát szorgalmaz.

Mi az Ön véleménye, várakozása a Markó-féle belső koalíciót illetően?

Úgy vélem, hogy ennek a belső koalíciónak az MPP létrejötte előtt kellett volna megvalósulnia. Amikor az RMDSZ-t még belső ellentétek és ellenzéki csoportok jellemezték, akkor kellett volna belső választások útján belső koalíciót létrehozni. Ezt akkor egyáltalán nem akarták, sőt, több ellenzéki személyt is igyekeztek mielőbb eltávolítani az érdekvédelmi szervezetben betöltött szerepéből. A választási koalíciót létre kell hozni, és ennek meg kell találni a megfelelő formáját.

Ön milyen megoldást tartana üdvösnek? Ellentétes ugyanis a székely tömb és a szórvány magyarság helyzete a „választás szabadságának” hasznossága szempontjából.

Az őszi parlamenti választások esetében a székelyföldi és a közép-erdélyi, partiumi magyarság között nem merül fel ez a szempont. A választókerületek megrajzolása viszont kulcsfontosságú lesz. A választási koalíciót tartom elfogadhatónak, avagy egy új, választási párt bejegyzését. Bár ez utóbbi eléggé időigényes, ha közösen kezdjük el az aláírásgyűjtést és egyformán akarja mindkét fél, akkor nem lehetetlen vállalkozás. Ennek színeiben indulhatnának a közös jelöltjeink. A választási koalíció esetében a tövény értelmezésétől függ annak eredményessége. Amennyiben a nyolc százalékos választási küszöb az érvényes, úgy eléggé kockázatosnak tűnik ez a változat.

Ha jól tudom Tőkés László jelenleg is az RMDSZ tagja. Egészen pontosan mi az MPP viszonya püspök úrral?

Tőkés László a helyhatósági választások alkalmával is támogatásáról biztosította az MPP-t, Kolozs megyében több alkalommal is részt vett a párt korteshadjáratában.