Eddig azt tartották róla, hogy a farkasalak a kr.e. 5. századból származik és az ikrek figuráit a 16. század elején adták hozzá.

Anna Maria Carruba restaurátor azonban munkája során alaposan tanulmányozta a szobrot és egyre inkább megbizonyosodott arról, hogy a farkas is legfeljebb a kora középkor, a 7.-8. század műve. Szerinte erre utaltak bizonyos szennyeződések, valamint a bronz megmunkálásának technikája.

Az ügyet Adriano La Regina, a római régészeti hivatal egykori vezetője robbantotta ki a napokban, amikor a La Repubblica című napilapban megírta: a múzeum már több mint egy éve elvégezte a szobor C-14 tesztjét, amely azt igazolta, hogy a bronzfarkas valóban a középkorból származik, de az eredményt presztizsokokból visszatartják.

Ezután nyilatkozott korábbi munkájáról Carruba is. Claudio Parisi Pressice, a múzeum igazgatója ellenben azzal védekezett, hogy a teszt adatai "még nem tekinthetők véglegesnek".

Egyelőre több tudós is kétségeit hangoztatja Carruba állításaival szemben. Alessandro Naso etruszkszakértő szerint a restaurátornak csak "közvetett bizonyítékok vannak a kezében".

Nicoletta Pagliardi régész elismerte ugyan, hogy az anyafarkas eredete bizonytalan, de szerinte a szobrot az évszázadok során többször "megmunkálták", így kerülhettek bele későbbi anyagok. Parisi Pericce még azzal is érvelt, hogy a középkorban Róma jelképe egy oroszlán volt, ezért semmi nem indokolta, hogy azokban az időkben alkossák meg.

Anna Maria Carruba mindazonáltal hangsúlyozza: semmit sem vonna le sem a szobor művészi értékéből, sem pedig annak misztikumából, ha végleg bebizonyosodna, hogy nem az etruszk korból származik.

A restaurátor szerint mindenképpen "lenyűgöző, mesteri alkotás", különös tekintettel "ideges szemeire": a capitoliumi múzeumban külön teremben kiállított farkas ugyanis olyan, mintha tekintetével követné a látogatókat.