18% nem támogatott

Bazsa György közleménye szerint a három évvel ezelőtti alapszak-indítási hullámban is hasonló arányok alakultak ki.

Egyebek között a Magyar Nemzet írt arról, hogy bajba kerülhetnek jövőre az egyetemek, mert a képzések engedélyezését végző Magyar Akkreditációs Bizottság tömegesen utasítja el az egyetemek szakindítási kérelmeit.

A cikk példaként említette, hogy a Pécsi Tudományegyetem nem képezhet magyartanárokat, Szegeden nem indul angoltanári szak, az ELTE-n pedig a kommunikáció- és a médiajogképzés nem indulhat el jövőre.

 A napilap a birtokába került dokumentumra hivatkozva arról írt, hogy a MAB áprilisban az egyetemi szakindítási kérelmek egyharmadát, májusban és júniusban pedig már majdnem a felét utasította el.

Közleményében a MAB elnöke a távirati irot arról tájékoztatta, hogy a nem támogatott beadványok egy része nem volt kellően kidolgozva, pontatlanság, tartalmi kiegyensúlyozatlanság volt tapasztalható. Más esetekben a személyi vagy az infrastrukturális feltételeket ítélte hiányosnak a bizottság.

Most jelentkezik annak hatása is, hogy a parlament tavaly megszüntette az "Intercity-professzorok" néven ismert gyakorlatot, melyben egy-egy oktatót több intézményben is figyelembe vettek az akkreditációnál (bár ő maga hónapokig be sem tette lábát az intézménybe).

A főiskolák egy része így nem tudja biztosítani a mesterképzés (a korábbi egyetemi képzés megfelelője) magas szakmai követelményeit, s neves egyetemeken is előfordul, hogy egyes szakmák "kiöregedtek".

A MAB elnöke kifejtette: most azért tapasztalható sietség és "dömping" a mesterszakok indításában, mert 2009-ben végeznek először nagy számban a hároméves alapképzés hallgatói, s szinte kivétel nélkül minden egyetem, sőt minden főiskola akar mesterszakokat meghirdetni és indítani.

A jó hírnév mellett a jelenlegi normatív finanszírozási rendszerben (vagyis a hallgatók után járó "fejpénz" miatt) ugyanis minél több hallgató felvétele az érdekük - tette hozzá.

Bazsa György közölte: a törvény és évtizedes gyakorlat szerint elsődlegesen az egész magyar felsőoktatási minőségét, s nem az egyes intézmények anyagi érdekeit vagy presztízsét tartják szem előtt.

A MAB szakvéleménye szigorúan a hozzá beérkezett konkrét beadványokra vonatkozik, és nem az intézmény egészét minősíti.

Minden intézménynek joga, hogy az eredeti kérelemről hozott döntést a felülvizsgálati bizottságnál megfellebbezze, vagy a megküldött részletes szakértői vélemény, tételes bírálat figyelembevételével új, átdolgozott beadványt készítsen - mutatott rá az elnök.

A MAB reális lehetőséget lát arra, s a maga részéről biztosítani tudja annak feltételeit, hogy az átdolgozott és megfelelő minőségű beadványok még időben akkreditációt nyerjenek, ezzel az intézmények 2009-ben további mesterszakokat hirdethessenek meg és azokra hallgatókat vehessenek fel - írta Bazsa György.