Budapesti zötyögés
Faszekercével, markolóval, vagy TNT-vel látványosan lehet úttestet rongálni. Nem kevésbé látványos, ám annál gyakoribb mikor húsztonnás teherautók masíroznak a házak között. Persze, hiszen épül a szomszéd háza. A felépült palota szép, az utca viszont balk
2008. július 14. hétfő 14:29 - Pénzes Dávid
A kérdés látszólag egyszerű. Mi van akkor, ha megsérül az úttest? (a rend kedvéért íme a szakszó: burkolat.) Kifejtve: ki a felelős akkor, ha egy építési terület környékén tönkremegy a burkolat? A kérdésben megkerestük az illetékest, Csanádi Csabát a Fővárosi Közterületfenntartó Zrt. közútfenntartási igazgatóját.
A budapesti utak tulajdonjoga
A fővárosban 4300 km út van. Ebből 1043 km a fővárosi önkormányzathoz tartozik, így az FKF a megbízott kezelője. A fennmaradó utak a kerületi önkormányzatoké. Az 1043-ból durván 500 kilométernyi szakasz, ahol tömegközlekedés bonyolódik, ott a tulajdonos a kerületi önkormányzat, de az utak fenntartását és fejlesztését a Fővárosi Önkormányzatnak kell ellátni.
A gombamódra szaporodó társasházak, a semmiből kinövő új típusú lakótelepek, pardon, divatos szóval lakóparkok, vagy a ki-tudja-miből meggazdagodottak gyorsan épülő, kacsalábon forgó palotái látszólag varázsütésre jelennek meg. Látszólag. A valóság azonban jóval hangosabb Harry Potter varázspálcájának suhogásánál.
Egy komolyabb ház felépülésekor (de a komolytalannál is) dübörgő kamionok garmadája lót-fut az utcában. A dugig tömött, több tonnás vasszörnyek hátukon a sittel, téglával, vasszerkezetekkel, meg mindennel, ami egy ilyen építkezéshez kell, nemcsak a környéken élők nyugalmát törik szét: az úttest burkolatát is. Ám, míg az ott lakók nyugalmának befoltozásához elég néhány napos csönd a járdarepesztő monstrumok elvonulása után, addig a burkolatnál ez nem elég. Az úttesten keletkező kátyúhoz anyagok és munkaórák kellenek. Ezek pedig, mint Montecuccoli szerint a háború: pénzből, pénzből és pénzből állnak.
A piszokért megvan a felelős
Kátyú-kár
Ha egy autót kátyú-kár ér jegyzőkönyvet kell készíteni az eset körülményeiről: volt-e a hibára figyelmeztető tábla, a sofőr az út- és látási viszonyoknak megfelelően hajtott-e, fénykép a kátyúról, a rongálódott autóról. A kárt az útszakaszért felelős hatósághoz kell benyújtani. Ez Budapesten a területileg illetékes kerületi önkormányzat vagy a FKF Zrt. Vidéken az adott települési önkormányzat vagy megyei közútkezelő.
Csanádi Csaba a FKF Zrt. közútfenntartási igazgatója a Hírextrának elmondta, amíg a burkolat nem sérül, „csupán” a teherjárművekről lehulló sitt, föld sár vagy egyéb szennyező anyag okoz problémát, a helyzet egyszerű. Amint az útellenőr észleli (avagy jelzik a cég felé a gondot), a közterület felügyelet bevonásával megindul az intézkedés, azaz megtisztítják az utat. Ha azonban az útburkolat sérül, sokkal nehezebb az ügy. Ilyen estben az út fenntartójára hárul a felelősség.
Ha egy útszakaszon a nagy teherforgalom – mondjuk egy építkezés miatt – megrongálja a burkolatot, akkor az út kezelőjének kell intézkednie. Az utakon bármilyen beavatkozást a közútkezelővel, azaz az adott önkormányzattal kell egyeztetni. Ha a burkolatot javítani kell, a kezelő adhat munkakezdési hozzájárulást, állapítja meg a forgalomelterelést, és az egyéb bontással kapcsolatos részleteket.
Ki korán kel, annak utcája kárpótolt lehetAz utakat terhelő építkezésekkel kapcsolatban Csanádi Csaba elmondta, ilyenkor a közútkezelő és az építési hatóság általában egybeesik: mindkettő a kerületi önkormányzat. Vagyis ugyanaz a hatóság adja ki a területre az építési engedélyt, aki az előtte futó útért is felel. Ha az út rongálódik, és ezt a rongálódást bizonyíthatóan a megnövekedett teherjármű-forgalom okozta, akkor a hatóság felelőssé teheti az építési vállalkozót és megegyezhet a vele a kártérítésben. Vagyis a helyreállítással kapcsolatos teendőket összehangolhatják. Ám az igazgató szerint, mivel nincsen erre kötelezettség, nehéz behajtani ezt bárkin.
Csanádi Csaba szerint a legbölcsebb dolog, ha az építési engedély kiadásakor a felek előre tisztázzák egymást közt az úttal kapcsolatos kérdéseket. A hatóság az építési engedélyben vagy hatósági engedélyben elő is írhatja a kivitelezőnek az út későbbi rendbetételét, ha azért az építési munkálatok a felelősek. Példaként említette az M0-ás építésénél alkalmazott metódust: az FKF előre kért egy állapotfelvételt a teherautók útvonalára a munkálatok megkezdésekor, majd azok befejeztével is. Így a rongálódásokat a kivitelezőnek kell kijavítani, és az útszakasz minőségét visszaállítani a kezdeti állapotra. A közútfenntartási igazgató ezt a módszert javasolja minden olyan esetben, mikor fennáll annak a veszélye, hogy az építkezés során a teherforgalom a burkolatban kárt tehet.