Elfogatták a hallgatói keretlétszámot

A szakállamtitkár elmondta, hogy jelenleg 489 ezer hallgatói férőhely van a magyar felsőoktatásban, az aktív hallgatói létszám mintegy 380 ezer.

Közölte: az Oktatási Hivatal helyszíni ellenőrzéseken vette górcső alá minden felsőoktatás képzésnél - a hitéleti képzést kivéve -, hogy az intézmények valóban képesek-e annyi hallgatót fogadni, amennyit előzetesen feltüntettek. Megnézték a személyi, infrastrukturális feltételeket - a számítógépes ellátottságot, a könyvtári felszereltséget - is.

Az ellenőrzés során az intézmények által megadott adatokhoz képest jelentős eltérést nem tapasztaltak. Nem vizsgálták ugyanakkor az oktatók szakmai minősítését, hiszen ez a Magyar Akkreditációs Bizottság feladata.

A hallgatói kapacitásszám azért fontos, mert a felsőoktatási intézmények ennek alapján "kapnak hallgatói létszámot", s tervezhetnek, alakíthatják stratégiájukat.

Bakonyi László, az Oktatási Hivatal vezetője elmondta, hogy a felsőoktatási törvény alapján az ellenőrzést 2009-ben kellett volna lebonyolítani, de az intézmények kérésére előre hozták. Az ellenőrzés során most 47 intézménynél, 84 helyszínen folytattak vizsgálatot; 423 tanteremnél azt is megnézték, hogy képes-e annyi hallgatót befogadni, amennyit az intézmény jelzett. A többi felsőoktatási intézménynél a vizsgálatot már korábban lefolytatták.

Az ellenőrzés során kirajzolódott, hogy a 489 ezer férőhelyből 15 ezret idegen nyelvű képzésre kívánnak felhasználni az intézmények.

A gazdaságtudományi képzésben 102 ezer férőhely van, ebből 45-50 ezer fővárosban, ahol 17 intézmény folytat ilyen képzést. Bakonyi László közlése szerint ez igen magas szám, tekintve, hogy a finanszírozott felvételi szám 10 százalék körüli.

A társadalomtudományi képzésben 42 ezer, a műszaki területen 55 ezer, a bölcsészképzésben 53 ezer, a jogi képzésben 38 ezer, az orvosi, egészségtudományi képzésben 34 ezer, a pedagógusképzésben 38 ezer, az agrárképzésben 23 ezer férőhely van.

Kiderült az is, hogy a felvett hallgatói létszám tükrében több intézmény csökkentette kapacitását. Bakonyi László példaként említette a nyíregyházi és a szolnoki főiskolát. Az MTI kérdésére elmondta, hogy főként a vidéki felsőoktatási intézményeknél volt ez jellemző, és elsősorban a gazdaságtudományi képzési területen.