Toloncolnak még ki a kandaiak

Kanada kedden toloncolt ki egy dezertőr amerikai katonát, aki még 2005-ben kért menekültstátuszt az országban, tiltakozásul az Egyesült Államok iraki háborúja ellen. A vancouveri szövetségi bíróság hétfőn utasította el a 25 éves Robin Long menedékjogi kérvényét, egyben elrendelte, hogy a katonát vissza kell szállítani a Kentucky állambeli Fort Knox-i katonai támaszpontra.

Több ilyen ügy van folyamatban, és a jövőben továbbiakra is lehet számítani. Várhatóan több ügyben döntés születik majd arról, hogy valóban menekültek-e ezek a katonák - mondta Diane Finley az MTI azon kérdésére, hogy várhatóak-e további kitoloncolások.

Minden esetet külön kezelnek, így bár lehet, hogy az amerikai katonák ügye hasonló egymáshoz, eltérőek lehetnek a körülmények - tette hozzá.

A miniszter kiemelte: az ENSZ menekültügyi szervezete is rámutatott, hogy különbséget kell tenni azok között a katonák között, akik önként jelentkeztek a szolgálatra és a sorkatonák között. Az ENSZ szerint sem tekinthetők menekülteknek azok a katonák, akik egy demokratikus államban önként jelentkeztek katonai szolgálatra és utána dezertáltak - fűzte hozzá.

Elemzők szerint Robin Long kitoloncolása azt jelzi, hogy a kanadai kormányzat, annak ellenére, hogy ellenzi az iraki háborút, nem tanúsít megértést a szolgálatot megtagadó amerikai katonák iránt, jóllehet a vietnami háború idején több tízezer katonának adott menedékjogot. Kanada azzal indokolja álláspontját, hogy míg Vietnamba kötelező sorozás útján kerültek a katonák, a jelenlegi konfliktusban csak önkéntesek harcolnak.

Az elmúlt néhány évben az iraki háború miatt Kanadába menekült amerikai katonák viszont arra hivatkoznak, hogy még azelőtt jelentkeztek önként a hadseregbe, hogy kiderült volna: a kormány félrevezette a közvéleményt, és "hazugságokra alapozva rohanta le Irakot".

A háborút ellenző kanadai szervezetek attól tartanak, hogy a visszatoloncolt katonákat hazájukban hadbíróság elé állítják és súlyos büntetést szabhatnak ki rájuk.

A Robin Long ügyében eljáró bíró azonban nem találta megalapozottnak az Egyesült Államok részéről várható szigorú bánásmód veszélyét és arra hivatkozott, hogy a második világháború óta az amerikai dezertőrök túlnyomó többsége nem kapott börtönbüntetést, sőt sokszor hadbíróság elé sem került az ügyük.