Az elkövetkező szűk öt évben (2008-2013 között) mintegy 450 milliárd forint jut majd uniós forrásokból a magyar egészségügy fejlesztésére – mondta Vojnik Mária az Egészségügyi Minisztérium államtitkára egy sajtótájékoztatón a napokban Nyíregyházán. A szocialista szakpolitikus ígérete szerint a második Nemzeti Fejlesztési Terv (más néven: Új Magyarország Fejlesztési Terv vagy ÚMFT) keretében folytatódni fog a már megkezdett népegészségügyi program, és továbbra is nagy figyelmet kívánnak fordítani a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedések megelőzésére. Emellett a pénzből külön programot hoznak létre, hogy felmérjék a 16 év körüli fiatalok egészségi állapotát – vizionálta. A tárca államtitkára ezen kívül azt is hangsúlyozta, hogy a különböző projektek megvalósítása során folyamatosan egyeztetni kívánnak az ágazatban dolgozókkal és a szakmai, illetve civil szervezetekkel.
Tekintve, hogy a most „bedobott” 450 milliárdos EU-s dotáció több mint húszszorosa az első Nemzeti Fejlesztési Tervben egészségügyi fejlesztésekre kiosztott „potom” 20 milliárd forintos összegnek, a Hírextra megpróbált utánajárni, vajon milyen konkrét elképzelései vannak a minisztériumnak e hatalmas summa optimális felhasználásáról.

Rövidtávú koncepció – részletek nélkül…

Kérdéseinkre az Egészségügyi Minisztérium sajtóirodája egy elektronikus programtervvel reagált, amely fellelhető a tárca internetes oldalán, de amely csupán 2010-ig tartalmazza a minisztérium által meghatározott legfontosabb feladatokat. Az iratban vázolt koncepció lényege, hogy a tárca szerint a lakosság egészségi állapota és az ellátórendszer teljesítőképessége akkor „orvosolható” rövid időn belül, ha a fejlesztések nem számtalan részérdeket szolgálnak, hanem kevés, ám jól meghatározott célnak vannak alárendelve. Ezek röviden: a népegészségügyi munkaterv folytatása, egyes szakmai programok (például Nemzeti Rákellenes Program, sürgősségi ellátás fejlesztése) megvalósítása, az ellátórendszer fejlesztése, az egészségbiztosítás jobbítása, az emberi erőforrási gondok megoldása.

A tizenöt oldalas dokumentumból – a 2013-ig felhasználható uniós támogatásokra vonatkozóan – tulajdonképpen mindössze annyi derül ki, hogy az összesen több mint 450 milliárd forintnyi közösségi pénzből mintegy 350 szolgálja majd a hazai egészségügy fejlesztését a különböző ágazati programokon keresztül, a maradék valamivel több, mint száz milliárdból pedig harminc a Közép-Magyarországi regionális operatív programra, a fennmaradó 75 milliárd meg a további hat régió erősítésére siet majd. A konkrétumokban nem éppen bővelkedő tervezet végül azzal zárul, hogy a politikai viták helyett érdemes lenne a szakmai programok megvalósítására koncentrálni, az uniós források pedig rendelkezésre állnak, csak győzzünk élni velük.

Az Orvosi Kamara nincs elájulva

Ezek után kíváncsiak voltunk, vajon mit tud, és főképp mit gondol a magyar egészségügy 450 milliárdos lehetőségéről és a kormány, illetve a szaktárca körvonalazódó elképzeléseiről az egyik legnagyobb hazai szakmai szervezet, a Magyar Orvosi Kamara(MOK). Gyenes Géza, aki jelenleg a társulás országos ügyviteli vezetője, korábban pedig főtitkára volt, azt mondta, hogy bár hallottak Vojnik Mária nyilatkozatáról, egyelőre nagyon keveset tudnak az ÚMFT-pénzek egészségügyben való felhasználásáról. Az egyetlen konkrét dolog, ami eljutott hozzájuk, hogy a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként van most egy foglalkoztatási támogatási pályázat az egészségügyi intézmények számára, de ez nyilvánvalóan nem fedi le a 450 milliárd forintos keretet. Mint mondja, ők csak akkor tudnának érdemben és részletekbe menően reagálni a kormány egészségpolitikai elképzeléseire, amennyiben kézhez kapnák a pontos terveket. S a kamara nem tud politikai nyilatkozatokból kiindulni, ők csak konkrét megvalósíthatósági tanulmányokból vonhatnának le következtetéseket – teszi hozzá.

Mindezek eddig nem történtek meg, s bár nincs kizárva, hogy a jövőben még megkeresik őket, az eddigi tapasztalataik sajnos nem ezt mutatják. Gyenes Géza állítja, korábban is többször kaptak már ígéretet, hogy mindenképpen kikérik a kamara véleményét, s nemigen lett ezekből valami, vagy ha netán mégis szólhattak, a tárca nem győzte befogni a fülét, és úgy tenni, mint ha mi sem hallatszott volna. Az ügyviteli vezető persze nem vonja kétségbe Vojnik Mária sűrű egyeztetésekre vonatkozó kijelentését, mint fogalmaz, fog a tárca diskurálni boldog-boldogtalannal, akitől még soha egy rossz szót nem kapott. Szerinte a minisztériumok régóta neheztelnek a MOK-ra, és politikai elfogultsággal vádolják, holott ez nem igaz, a szervezet minden híresztelés ellenére csupán szakmai alapon bírálta az egyes egészségirányítási elképzeléseket.