Az irodavezető szerint ezért nem közeledtek az álláspontok az iskolafenntartó egyházak és a kormány szakértőinek legutóbbi, július 20-i egyeztetésén.
Közlése szerint a következő megbeszélést augusztus 19-én tartják, ezt megelőzően, augusztus 4-én az iskolafenntartó egyházak szakértői egyeztetik álláspontjukat.
A történelmi egyházak azért szeretnék, ha törvényi szinten szabályoznák az egyházi oktatási intézmények kiegészítő támogatását, mert ez sokkal nagyobb biztonságot jelentene számukra, így ugyanis kiszámíthatóbb lenne a finanszírozás - mutatott rá Papp Kornél.
A kormányzat által kidolgozott rendelettervezet hiányosságai között említette, hogy nem minden, a közoktatással összefüggő szakfeladat finanszírozását számítják be a közoktatási kiadások közé, ugyanakkor az intézményi saját bevételek fogalmát a tervezet jóval tágabban értelmezi.
A közoktatással összefüggő szakfeladatokra példaként hozta fel az iskolaorvosi ellátást, amelyet a kormányrendelet-tervezet nem oktatási, hanem egészségügyi feladat ellátásának tekint, holott az egyházi oktatási intézményeknek is jogszabályban lefektetett kötelességük, hogy biztosítsák az iskolaorvosi, iskolafogászati és védőnői ellátást. Az állam ugyanakkor erre nem ad fedezetet - jelentette ki.
A református egyház oktatási szakértője kiemelte: a problémákhoz az is hozzájárul, hogy a nagyobb városokban az önkormányzatok bizonyos tevékenységeiket, például az iskolák pénzügyi adminisztrációjával és üzemeltetésével kapcsolatos feladatait kiszervezik, a munkát gazdasági társaságok végzik el.
Ezek a kiadások így nem az önkormányzatoknál, hanem különböző vállalkozásoknál, cégeknél jelennek meg és az állam nem veszi figyelembe ezeket az összegeket az egyházi kiegészítő normatíva kiszámításánál, csak akkor, ha az önkormányzat a könyvelésében egyértelműen oktatási feladatként tartja nyilván - magyarázta.
Az egyházi szakértők ezért kérték az ágazati kiadás és bevétel pontosabb definiálását - tette hozzá.
