A Fertő tónál az osztrák oldalon már működik viharjelző, de a magyar oldalon nincs egyetlen állomás sem, ezért az osztrák rendszer felújításával párhuzamosan Fertőrákosnál telepítenek egy rendszert - közölte Máté József, az OKF Informatikai és Távközlési Főosztályának vezetője.
Hozzátette: a megvalósíthatósági tanulmány már elkészült, jelenleg a források felkutatása zajlik; a tervek szerint közösen pályáznának uniós forrásokra.

A Tisza-tónál négy állomás telepítését tervezik, jelenleg a jogi szabályozás előkészítése és a források keresése zajlik.

A balatoni viharjelző rendszert új állomással bővítik: a déli part nyugati csücskében lévő Balatonberényben már folyik a rendszer kiépítése. A településre a vízirendészet ajánlása és tapasztalata nyomán kerül viharjelző.

A katasztrófavédelem tájékoztatása szerint egy-egy állomás kiépítése 20-25 millió forintba kerül, de ez akár 10-20 százalékkal is növekedhet a területtől, a láthatóságtól, az infrastruktúrától, a talajviszonyoktól függően.

A viharjelző rendszerek üzemeltetése alapvetően állami, ezen belül OKF-feladat, így az finanszírozás is állami keretből történik, ugyanakkor próbálnak egyéb forrásokat is bevonni.

Az üzemeltetést együtt végzik az Országos Meteorológiai Szolgálattal és az Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesülettel. Siófokon, a balatoni jelzőrendszer központjában a meteorológia szakembereivel együttműködve adják ki a riasztást a Balatonra és a Velencei-tó területére.

Máté József szerint a viharjelzéseket az emberek egyre inkább komolyan veszik; az elmúlt években a vízi rendészettel és a megyei igazgatóságokkal közösen nagyobb súlyt fektettek a tájékoztatásra. Mint mondta, hiába van jól működő rendszer, ha az emberek nem ismerik és ebből fakadóan nem is tartják be a jelzéseket.

Hozzátette, hogy a Balatonnál és a Velencei-tónál is csökkent azok száma, akik viharban balesetet szenvedtek, ez a fokozottabb tájékoztatásnak és a jelzőrendszer korszerűsítésének köszönhető.

A Balatonon már a hetvenes években is volt viharjelzés; akkor a vihar erősségétől függően különböző színű jelzőrakétákat lőttek fel.

A rendszert a nyolcvanas években váltották fel korszerűbb, villanófényes berendezéssel, amelyet svájci mintára építettek ki. A rendőrségtől 2000-ben vette át a katasztrófavédelem a viharjelzők üzemetetését a Balatonnál és a Velencei-tónál.

Máté József elmondta, hogy a telepítés előtt minden esetben helyszíni szemlét tartanak és egyeztetnek a hatóságokkal, többek között a környezetvédelmi és a műemlékvédelmi hatóságokkal, az önkormányzatokkal.

Ez után megvalósíthatósági tanulmányt készítenek, majd közbeszerzési eljárás keretében kiválasztják a kivitelezést végző szervezetet. A szükséges engedélyeket a kivitelezőnek kell beszereznie.