Ez az átváltozás sokáig fejtörést okozott a tenyésztőknek, most azonban az uppsalai egyetem kutatói rájöttek a titok nyitjára. A Nature Genetics című szaklapban Leif Andersson és kollégái leírják azt a mutációt, amely kifakítja az állatokat. A huszonötös kromoszómán egy kettőződés hatására két gén erősebb hatásúvá válik a fehér színű - szakszerűen szürkének nevezett - lovakban, mint színes fajtársaikban.

A felfedezés igazolja azt a régi sejtést, miszerint minden szürke ló egyetlen ős leszármazottja. Ez az egyed Leif Andersson szerint valószínűleg több mint 2500 éve élhetett.

"A görög történész, Hérodotosz úgy írja, hogy Xerxész perzsa királynak, aki 2500 éve élt, szent fehér lovai voltak", magyarázza. Másfelől a mutáció biztosan a ló háziasítása óta keletkezett, tehát legfeljebb hétezer évvel ezelőtt.

A ma élő több millió szürke ló nagy árat fizet a ragyogó szőrzetért - a mutáció ugyanis együtt jár a jóindulatú melanómákkal szembeni hajlammal, amelyek idővel rosszindulatú daganattá fejlődhetnek. Mindkét folyamatnál fontos szerepet játszanak a pigmentképző sejtek, a melanociták. A fehéren született, albínó lovaknál ezek hiányoznak, a kifakuló szürke lovaknak azonban pigmentált, szürke bőrük van. Színük fokozatos elvesztését az idős emberek őszüléséhez lehet leginkább hasonlítani - magyarázza Andersson -, csak a lovaknál a folyamat sokkal gyorsabban zajlik le. "A szőrszín azért tűnik el, mert a lovak idő előtt elveszítik a melanocitaőssejtjeiket" tette hozzá a kutató.