A később látott fúvósok is mind jól megtermett erős legények voltak, akik nemcsak technikailag, de fizikailag is jól bírták a kemény fellépéseket. Egyszer én is megpróbálkoztam ezzel, így tudom, hogy mit jelent órákig egy helyben állni, miközben az ember ritmusra „köpi ki a tüdejét” az adott programnak megfelelően.


Hargitai Péterről (szakmai berkekben Ska Peti) ehhez képest a „keszeg” jutott először eszembe, amikor találkoztunk egy programon. A vékony fiatalember, nemsokkal a diploma megszerzése után kezdett az iskolában trombitát oktatni. Aztán persze megfigyelhettem, ahogy a színpadon áll, és a nagyobbra nőtt kollégákat lekörözve tartja a lendületet és a ritmust.

- Tudom, hogy alkatilag lenne még hová erősödnöm – támasztja alá első benyomásomat. Igyekszem sokat edzeni, de családilag örököltem ezt az alkatot, amely nem enged meghízni. Ez néha okoz gondot egy-egy hosszabb fellépés során, bár a technikai tudásom rendszerint átlendít a nehezebb pillanatokon.

- Nem a trombita a legnépszerűbb hangszer a többi között. Te hogyan kerültél vele kapcsolatba?

- Muzsikus családban nevelkedtem, így egyértelmű volt, hogy szeretnék zenét tanulni. Hamar érdekelni kezdtek a fúvós hangszerek, először fuvolázni szerettem volna, egy nap azonban szüleim elvittek minket egy gyermekműsorra, ahol nyertem egy kottát, amely trombita művekből álló válogatás volt. Akkor döntöttem el, hogy trombitálni fogok.

- Milyen volt az első nyilvános szereplés?

- Édesanyám a Matáv zenekarban hegedült, akik minden évben rendeztek egy koncertet, ahol a muzsikusok gyerekei mutathatták be tudásukat. Emlékszem, nagyon izgultam, de a produkcióm után kapott taps mindenért kárpótolt. Később zenei szakközépben, majd felsőfokon – tanárképző főiskolán – folytattam zenei tanulmányaimat, végül tavaly tavasszal a Zeneakadémián diplomáztam.




- Mindig tanár akartál lenni?

- A szólókarrier soha nem vonzott igazán. Sose akartam világjáró művész lenni, mert nem a hírnév, és a csillogás vonzott a trombitáláshoz. A zene szeretete, és annak továbbadása áll igazán közel hozzám. Számomra nagy öröm tanítani, szeretem látni, ahogyan növendékeim napról napra egyre többet, jobbat, szebbet hoznak ki hangszerükből.

- Most mégis egy felfelé ívelő zenekari karrier részese vagy.

- A szakközépiskola ötödik évfolyamában nem volt túl sok órám, így kerestem magamnak egyéb elfoglaltságokat. Elkezdtem éneket tanulni, és kiváncsiságból jelentkeztem egy rock zenét játszó csapatba is trombitásnak, ahol belekóstolhattam a könnyűzene világába. Később, 2003-ban innen hívtak meg egy éppen akkor megalakuló, profi, ska zenét játszó csapatba, ez volt a Pannonia Allstars Ska Orchestra (PASO), amely ma már amerikai kiadóval, sokezer eladott lemezzel, és külföldi fellépések tucatjaival is büszkélkedhet. A velük eltöltött fél év során rengeteget tanultam a háttérmunkáról, ami egy ilyen zenekart működtet, és amiről nem csak a közönségnek, de sokszor még maguknak a zenészeknek sincs túl sok fogalmuk. A tanulmányaim folytatása miatt azonban hamar el kellett tőlük köszönnöm. Közben be-beugrottam kisebb csapatok koncertjein, és az egyik társasággal – ahol ugyancsak ska stílusú feldolgozásokat játszottunk - megbeszéltük, hogy amint teljesen felszabadulok, elkezdünk komolyan dolgozni egy banda felépítésén. 2005-ben végeztem a főiskolán, és akkor újra összeálltunk a fiúkkal. A köztes két évben sokat foglalkoztam a reggae-vel, így a saját dalokból álló műsor ezúttal már nem csak ska dalokból állt. Először egy fesztiválon léptünk fel, ahol nem hallgattak minket túl sokan a korai időpont miatt, de a lelkesedés már ott is maximális volt. Az elmúlt két évben rengeteg klub koncertet adtunk a Kingston Cruisers-el, és nagy öröm számomra, hogy az utóbbi időben szinte kivétel nélkül teltház előtt, hatalmas sikerrel.




- Milyen zenét játszotok?

- A ska és a reggae a fő irányvonal, mindkét stílus jamaikai eredetű tánczenét takar, és bár a ritmusvilág hasonló, mégis egymás szöges ellentétei. Éppen ezért így együtt, egyenrangúan, egy műsorban kevés más zenekarnál fordulnak elő. Mindkét stílus igen monotonná tud válni egy idő után, de így vegyesen, és a stílusok határait feszegetve egy nagyon sokszínű és egyedi műsorrá tudtuk összegyúrni őket, ezzel igyekszünk minél több nézőt meghódítani. Nagy büszkeség számunkra, hogy a Ladánybene 27 zenekar tagjai, akik elsőként játszottak Magyarországon reggae-t, és akik ma is az első számú hazai reggae zenekarnak számítanak, örömmel léptek fel velünk együtt több alkalommal is. A PASO-val is rendkívül szoros az együttműködés a régi barátságnak köszönhetően. Tavaly megjelenhettünk a Sziget fesztiválon is, remélem, hogy az idén megismételhetjük az akkori sikert. Úgy gondolom, a zenekar sikere abban rejlik, hogy az induláskor elsőként éreztünk rá egy olyan trendre, amely végül összehozott két olyan ellentétes tábort, mint a keményebb, pörgősebb ska és a lágyabb, nyugisabb reggae képviselői.

- Az idei Tavaszi Fesztiválon díjat is nyertetek.

- A BTF szervezésében idén harmadszorra rendezték meg a Fringe fesztivált, amelyen a legifjabb kezdemények képviselői kaptak megnyilvánulási lehetőséget. Ennek keretében lettünk mi kategóriánk képviselői közül díjazottak.

- Mire vagytok a legbüszkébbek az elmúlt két évből?

- Az elmúlt két év egyik legnagyobb eredményének a bemutatkozó lemezt tekintem. Meg kell mondjam, hogy hatalmas munka van mögötte, teljesen önerőből készítettük el, és önerőből terjesztjük, nagyon jó kritikákat kapott mindenhol, és annak ellenére, hogy szélesebb körben még nem annyira ismert a zenekar, szép számban is fogyott belőle. Emellett a szakma irányából is rengeteg pozitív visszajelzést kapunk, ami arra ösztönöz bennünket, hogy töretlen lelkesedéssel folytassuk a megkezdett munkát. Nemsokára elkészíthetünk egy videoklipet is, ami remélhetőleg egy készülő nagylemez első beharangozója lesz.

- Egy éve jelent meg a bemutatkozó lemezetek, mikor számíthatunk új stúdióanyagra?

- A "the First Trip" kereken egy éve jelent meg, 2007 áprilisában. Azóta a zenekar hihetetlenül termékeny időszakát éli, rengeteg új dal született, így remélhetőleg még ezévben újabb lemezbemutató koncertnek örülhet közönségünk!

A teljes koncertnaptár – sok egyéb információval és érdekességgel – megtalálható nemrég megújult, megszépült honlapunkon is, ami a http://kingstoncruisers.hu címen érhető el.