Az MTI-hez hétfőn eljuttatott jelentés szerint a városban öt kulcsprojekt valósulhat meg a program keretében. A kulcsprojektekben szereplő beruházások megvalósításához azonban a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 2008 júniusában írta ki a pályázatot, így a megvalósításra vonatkozó támogatási szerződéseket még nem írhatták alá.

A számvevőszék megállapította, hogy a beruházások jelentős részénél az előkészítés a pályázatban tervezettnél lényegesen lassabb, a megvalósításra mindössze 18 hónap áll rendelkezésre. Az önkormányzat a kormány döntését követően nem hozta meg a szükséges döntéseket az EKF kulturális stratégiájára, a fejlesztési projektek műszaki előkészítésére, illetve ezek összehangolására vonatkozóan.

Mint hozzátette, az előkészítésre felhasznált források átláthatóságát az önkormányzat, illetve a megvalósításban közreműködő szervezetek nem biztosították. A Pécs EKF 2010 projekt indulásakor nem jelölték ki a kormányzati oldalról azt, aki biztosítja a kormányon belüli koordinációt. Ezen túlmenően nem volt megfelelő a projekt megvalósításában közreműködők együttműködése.

Az ÁSZ kitért arra, hogy a Széchenyi Terv keretében, a központi költségvetési támogatások felhasználásán keresztül vizsgált 17 olyan egészségturisztikai beruházást, amely önkormányzatok vagy önkormányzati többségi tulajdonban lévő gazdasági társaságok nemzetközi, illetve országos jelentőségű fürdőlétesítményeihez kapcsolódik.

A vizsgálat szerint a beruházók elsősorban az adottságok hangsúlyozására, a lehetőségek optimista bemutatására törekedtek és nem fordítottak figyelmet a fejlesztéseket akadályozó tényezők számbavételére. Területileg egymáshoz közel párhuzamos fejlesztések történtek, egyéni, karakterisztikus jegyek nélkül.

Az ÁSZ rámutatott arra, hogy a beruházások megvalósításában részt vevők kiválasztásánál a tervezők, valamint a bonyolítók és a műszaki ellenőrök esetében kevésbé érvényesült a nyilvánosság, a kivitelezők és szállítók 86,5 százalékát választották ki versenyeztetéssel.
A közbeszerzési eljárás kötelezettségének a beruházók 31,1 százalékban nem tettek eleget.

A versenyeztetés hiánya akadályozta a közpénzek takarékos és átlátható felhasználását, nem tette lehetővé a vállalkozók összeférhetetlenségének, a döntéshozatal folyamatában pedig a szakmai szempontok érvényesülésének a megállapítását.

A számvevőszék kitért arra, hogy a beruházások megvalósításának folyamatában a kivitelezésre kötött szerződések több mint kétharmadát módosították, ám ezek 34,4 százalékánál nem támasztották alá megfelelően annak szükségességét, s a beruházások mintegy felénél a kivitelezői alapszerződésekkel össze nem hasonlítható módon határozták meg a műszaki tartalmat.

A szakmai-műszaki előkészítés a beruházások 41,2 százalékánál nem volt megfelelő, mert a törvényi előírások ellenére a kivitelezés megkezdésekor nem rendelkeztek érvényes jogerős építési és vízjogi létesítési engedéllyel.

A műszaki átadás-átvételi eljárások lezárását követően a beruházások 88,2 százalékánál merültek fel üzemeltetési problémák. A gazdasági társaságok nagyobb figyelmet fordítottak a kötbér iránti igények érvényesítésére, az önkormányzatok nagyrészt eltekintettek ettől.

A támogatások elnyerésére benyújtott pályázatok alapján az ellenőrzött szervezetek a tervezett 15,22 milliárd forint beruházási költségekhez 7,03 milliárd forint támogatást kaptak. A megvalósítás folyamatában a beruházások több mint háromnegyedénél megváltozott a pénzügyi források összetétele, ami döntően a költségek növekedésével volt összefüggésben, de szerepe volt annak is, hogy a források a tervezettől eltérően álltak rendelkezésre.

A kifizetésekhez a beruházások 41,2 százalékánál nem csatolták a műszaki tartalmat megalapozó, hiteles kimutatásokat, illetve azokból nem volt megállapítható a tényleges teljesítés nagysága.
Az ÁSZ jelentése szerint a beruházók 94,1 százalékban eltértek a pályázatokban megjelölt időtervektől, 52,9 százalékban a műszaki tartalomtól, 82,3 százalékban az előirányzott költségektől.

 A gazdasági társaságok pontosabban tervezték meg a bekerülési költségeket, a növekedés itt átlagosan 6,4 százalékos volt az önkormányzati beruházások költségének 21,8 százalékos emelkedésével szemben.