Egy 1977-ben végzett vizsgálatot végeztek el újra, és a tapasztalatok szerint tízből kilenc most már magasabban fekvő vidékeken is előfordul, az alacsonyabb régiókból viszont több faj kipusztult.
A hegység növényvilágát a két felmérés közötti évtizedekben több hosszan tartó aszály pusztította, az átlagos hőmérséklet pedig 2 Celsius fokkal emelkedett.

"A növénymigráció üteme riasztó" - mondta Travis Huxman kutatásvezető. "Arra utal, hogy a vegetáció sokkal gyorsabban vándorolhat, mint eddig gondoltuk."

Az újonnan meghódított területeken a kutatók jó állapotban lévő, egészséges populációkat találtak, az egyre forróbb alacsony területekről viszont sokhelyütt még a sivatagi bokor is eltűnt. A kilenc faj elterjedésének határa átlagosan 65 méterrel húzódott feljebb.

A jelenségnek számos oka lehet: az egyik a szárazság, amely mellett szóba jöhet még az erdőtűz és a légszennyezettség. Ez utóbbi a mérési adatok alapján kizárható, miként a tűzhalál, mert a legutóbbi nagy erdőtűz fél évszázada söpört végig a hegységen - írták Huxman és kollegái az amerikai tudományos akadémia folyóiratának (PNAS) legújabb számában megjelent tanulmányukban.

"A szárazság igazán valószerű magyarázat. A csapadék elmaradása extrém próbatétel, valóban kiirthatja a növényeket" - mondta Travis Huxman.

A középhőmérséklet emelkedésével párhuzamosan egyre gyakoribb aszályt nem sikerült egyértelmű összefüggésbe hozni az üvegházhatású gázkibocsátással, a pusztulási és vándorlási folyamat azonban nagyban hasonlít a globális klímaváltozás várt forgatókönyvének vonatkozó fejezetére, amely szerint a növények a hűvösebb magaslatokra fognak menekülni az alföldekről és a hegyaljakról a meleg és a szárazság elől - mondta a kutató.