Júniusban elindult a Szociális Charta 2008, mely – az alapító irat szerint – három olyan „hazugságra” kívánja felhívni a társadalom figyelmét, amelyekkel való leszámolás javítaná Magyarország helyzetét.

Első kritika

Kritizálják a „versenyelv és korlátlan piaci fundamentalizmus már-már vallásszerű” hirdetését és alkalmazását. Az alapító okirat szerint „a konkurencia a hatékonyság kulcsa, mert az emberek lusták, képtelenek gondoskodni magukról, ha csak nem kényszerítik őket élet-halál harcra. Számunkra ez a versenyvallás éppen úgy elfogadhatatlan, mint az, hogy a piac mindent megold.” Czöndör Gyula, a Szociális Charta 2008 szervezője a HírExtrának elmondta, hogy szerinte természetes, hogy alkalmazkodni kell az idők szavához, amennyiben a globális kihívásokkal szemben meg kell szervezni a társadalmak globális védekező képességét. A jelenlegi, a permanens növekedésre épített gazdasági modellek nem tarthatók fenn, a permanens növekedés helyett a fenntartható fejlődésre kell helyezni a hangsúlyt. A piacgazdaság mindenhatósága ellen a gazdasági tervezésnek kellene meghatározni a termelés nagyságrendjét, amely a társadalmi szükségletet venné alapul.

Második kritika

Másodszor az alapító okiratban kritizálják azt a hozzáállást, amely szerint „a haszonszerzés emberi vágya volna a társadalom legfontosabb rendező elve, ahogyan azt sem hisszük, hogy mindenki csak saját tulajdonával kapcsolatban viselkedhet felelős, gondos gazdaként”. Czöndör ezzel kapcsolatban elmondta, hogy a megoldás az, hogy tömegesen ébredjünk rá arra, hogy a túl nagy az elanyagiasodás, túlzott a materiális javakban való gondolkodás. Ahogy mondta, sajnálatos, hogy háttérbe vannak szorítva az olyan javak preferenciái, amelyek az ember értékét növelik.



Harmadik kritika

Harmadfelől pedig „nem kérünk abból a hazugságból sem, hogy ha olyan áldozatokra és változásokra kényszerítjük magunkat, amelyek elemi érdekeinkkel ellentétesek, akkor, de csak akkor felzárkózhatunk majd a nyugati világ leggazdagabb országaihoz. A magyar elitek több évtizedes hazugsága, hogy a ránk kényszerített szabályok elfogadása, a szociális rendszer és az állam leépítése, a nagyhatalmak és a multinacionális tőke érdekeinek nyílt kiszolgálása, a forrásbevonás címén történő privatizáció ésszerűtlen erőltetése, az emberek gondolkodásmódjának átmosása együttesen azt fogják eredményezni, hogy ezután Amerika, vagy Ausztria szintjén élhetünk” – szól az alapító okirat. Czöndör szerint pl. a közlekedési infrastruktúra erőltetett fejlesztése ismét adósságspirálba hajt bennünket, amelynek hasznát nem is mi élvezzük elsősorban - hiszen tranzit utakat építünk - miközben létesítésük a legnagyobb mértékű környezetrombolással jár, ráadásul darabokra vágjuk velük az országot. Emberszabású, járható úthálózattal kell összekapcsolni öko-Magyarország virágzóvá tett településeit, melyeknek fő értéke, hogy csodájára jár kultúrájának, gazdagságának, életmódjának majd a fél világ

Nem keverik össze

Czöndör szerint Szociális Chartában kifejezetten ódzkodnak a résztvevők attól, hogy összekeveredjenek rokonszenvek, ellenszenvek, pártállások, annak ellenére, hogy a Szociális Charta kifejezetten baloldali szervezet. „Nem tartják a baloldal vezető erejének az MSZP-t, innentől kezdve nem meghatározó számunkra, hogy az MSZP mit csinál.” – tette hozzá.



A kérdésünkre, mely szerint mennyire lehetséges függetleníteni magát az éppen aktuális kormánytól annak, akik a kormányzati politikától is függő kérdésekben foglalnak állást Czöndör azt mondta, ez lehetséges. „A kormányt bizonyos esetekben támogatjuk, bizonyos esetekben kritizáljuk. Ha az adópolitikáról beszélünk, egyetértünk azzal, hogy az adókat nem lehet csökkenteni. A szociális kérdéseket azonban rendbe kell tenni, az újraelosztást át kell gondolni”. A politikus véleménye szerint az adóstruktúrát át kell alakítani (adópolitikájukat ezekben a napokban határozzák meg), de – egyetértve a kormánnyal – a bevételeket összességében nem lehet csökkenteni. Az élőmunka terheit csökkenteni kell, de a kiugróan magas személyi jövedelmeket a skandináv országok mintájára progresszíven kell adóztatni.

30% MSZP-s

Arra felvetésünkre, hogy a Szociális Charta 2008 mozgalomban valóban sok MSZP-s vesz részt. Szerinte azért nem lehet összekeverni a párttagságot és a Chartát, mert a charta tagságában bár 20-30% -os az mszp tagok részvétele, de sok más baloldali szervezet tagjai is jelen vannak, mint például az ATTAC Magyarország, a Munkáspárt vagy a Fiatal Baloldali Unió, akik azonban semmilyen rokonszenvet nem táplálnak az MSZP-vel szemben.

A Charta alapvető feladatának tartja, hogy az egyetemes baloldali értékvilágot megjelenítse. A társadalom figyelemét felhívja mindazokra a jelenségekre, személyekre, politikai szervezetekre amelyek baloldali álarcában csábítanak, de valójában mérgezik minden napjainkat, a közéletet. A mozgalom ténylegesen mozgósít mindazokkal a negatív jelenségekkel szemben amelyeket veszélyt jelentenek a társadalomra

Ezért a Charta tagjai nem érthetnek egyet a „monoki modellel” sem, amelyet egyre több önkormányzat alkalmaz, „tegyük hozzá: törvénytelenül” – mondta Czöndör, majd folytatta: „a szociális segélyezés nem a szociális ellátórendszer egészét érinti, csak egy kicsi szeletét.



Demonstratív megnyilvánulás

A demonstrálhatunk a sajtón keresztül is, ahogy erre már volt is példa. Megszólaltak például a Lisszaboni szerződés írországi elutasítása kapcsán, hangoztatva – más európai országokkal, vezetőkkel egyetértve - hogy egy összeurópai népszavazás keretében kell erről dönteni. Ezt a nyilatkozatot a Charta honlapján meg lehet találni. „Másik, amiben véleményt szeretnénk nyilvánítani, az éppen a „monoki modell” támogatására létrehozott falukutató nyári tábor, hamis propagandája. Delegációnk nem csak részt vesz, hanem a nyilvánosság előtt el akarja mondani véleményét a többi előadó mellett. Ha a szervezők megtagadnák ezt a lehetőséget tőlünk, akkor önálló sajtótájékoztatót fogunk tartani ugyanitt. Alapvetően, amit orvosolni kell, az a foglalkoztatás problémája”.

Szocializációs mintát javítani

A jelenlegi helyzet olyan szocializációs modellt kínál a fiataloknak, amely csak tovább súlyosbítja a helyzetet – mondta. A kormánynak saját hatáskörbe kell vonni e majdnem egymillió, 47 kistérségben élő ember problémájának megoldását. Létre kell hozni a Társadalmi Felzárkóztatás Minisztériumot. Saját országos hálózat felépítése mellett háromszázezer közfoglalkoztató munkahelyet kell teremteni, állami szervezetekben – mondta Czöndör. A politikus szerint a foglalkoztatási támogatások az elmúlt 18-20 évben kifejezetten az adott hatalom "csókos" vállalkozói csoportjainak nyújtott lehetőséget.

Állam, baloldal

Czöndör Gyula szerint nem igaz, hogy az állami szervezetek nem alkalmasak értékteremtésre, hogy az állam a vagyonnak nem jó gazdája. Éppen a túlhajszolt privatizáció az, ami nem alkalmas arra, hogy a társadalom normális életet tudjon élni. Arányos tulajdonosi szerkezet kell és erős állam, amely védi és gyámolítja a szociálisan leszakadtakat.

Hogy mi Charta jövője: mozgalom, párt, egyéb? Erre Czöndör azt válaszolta, a mozgalom fejlődése és a politikai viszonyok fogják bizonyára eldönteni a fejlődés útját. "Nem gondolkozunk pártban, de egy valami azonban biztos, hogy az egyetemes baloldali értékrend igehirdetői és mozgalmi aktivistái kívánunk lenni" – mondta Czöndör Gyula.