A jelenség oka ismeretlen, bár azt megállapították, hogy a megszokottnál erőteljesebb és melegebb tengeráramlat sodorta a búvármadarakat.

A magellán alka (Spheniscus magellaniscus) fekete-fehér tollazatú, 76 centiméter magasságot is elérő, hallal táplálkozó búvármadár, amely Argentína és Chile partjainál népes kolóniákban szaporodik, majd márciustól szeptemberig északra vándorol, követve a halak vonulását.
Eddig legfeljebb Rio de Janeiro magasságában tűntek fel példányai, ezúttal azonban Salvador de Bahía, sőt Natal városánál, jóval északabbra is megjelentek.

A Salvadornál partra sodródott példányok csaknem kivétel nélkül kiéhezve, rendkívül legyengülve érkeztek, az utóbbi hónapban csak ezen a parton 647 példányt találtak, 89-et már élettelenül.
A túlélőket madárvédő egyesületek tagjai próbálják megmenteni - itatják és mesterségesen, csövön táplálják őket hallal és vitaminokkal, amíg a madarak önállóan nem képesek halat fogyasztani. Sajnos az így ápolt madarak közül is 189 elpusztult az első napokban. A többi tengeri madarak úszkálva nyerik vissza erejüket: ha minden jól megy, 60 nap után kerülhetnek vissza természetes közegükbe.

Sheila Serra madárbiológus a La Nina nevű, a légkör felmelegedésével kapcsolatos éghajlati jelenségnek tulajdonítja az alkák tömeges partra sodródását Brazília északi részén.
"A tengeri áramlatok dinamikájának változásával a Falkland-szigetek áramlata, amely Brazília déli részét érinti, északabbra hatol és magával sodorja a magellán alkákat, amelyek így eltévednek" - hangsúlyozta Sheila Serra.

Más szakértők szerint visszatérő jelenségről van szó, amely az elmúlt két évtizedben már vagy háromszor előfordult, de ezúttal szokatlanul sok egyedet érintett.

A kimentett alkákat a Salvador de Bahia-i állatvédő központból szeptemberben repülőgépen szállítják a Rio államban lévő Arraial do Cabóba, hogy mintegy 200, délebbi partokra vetődött társukkal együtt onnan visszatérhessenek patagóniai élőhelyükre.