A Négy Mancs (Vier Pfoten) nevű állatvédő szervezet külföldön és Magyarországon is kampányt indított a kacsa- és libamájtermelés ellen. Ennek részeként külföldi áruházláncokat szólítottak fel arra, hogy az állatkínzó módon előállított magyar májat ne forgalmazzák, sőt: az ilyen termékeket forgalmazó cégektől mást se vegyenek. Mivel a hírek szerint az áruházak bojkottjával fenyegetőztek, azok beadták a derekukat.

Az ügy legfőbb érintettje Magyarországon a Hungerit, a hazai kacsa- és libamájtermelés egyik legnagyobb cége: jelenleg úgy tűnik, a cégtől kétszáz embert kell elbocsátani (hogy további 1100-at ne kelljen), és körülbelül ötszáz család megélhetése kerül veszélybe: ők a cég beszállítói, akik megrendelés hiányában bezárhatják a boltot. A töméshez használt eszközöket kidobhatják, banki hiteleikkel csinálnak, amit tudnak.

Miért is?

Az állatvédők pontos indokait nem sikerült kiderítenünk: a kérésükre e-mailben átküldött kérdésekre cikkünk megírásakor még nem válaszoltak. Szerettük volna megtudni, miért most indult a kampány, miért pont a máj ellen, mennyiben foglalkoztatja őket a munka nélkül maradó vidékiek nagy száma, elképzelhetőnek tartanak-e valamilyen kompromisszumot a már folyó tárgyalások során – nem tudtuk meg. Nem tudjuk sajnos azt sem, hogy ki áll az állatvédők mögött – informálisan ugyanis terjed a pletyka, hogy külföldi, ellenérdekelt cégek „szponzorálják” az állatvédőket, bár az egy százalékos felajánlásokból is nyolcvanmilliós bevétele volt – erre lehet következtetni abból, hogy a kampányban nem említik a szintén jelentős termelőnek számító Spanyolországot, illetve a német szórólapokon a német biomáj vételére buzdítottak a magyar termékek helyett. Amivel Magyar József, a Hungerit vezetője szerint mindössze egy gond van: hogy ilyen német biotermék nem létezik. Ez inkább a magyar áruk ellehetetlenítéséről szól. Érdekes körülmény – tette hozzá Magyar -, hogy Franciaországban a kormány nem engedélyezte a szervezetnek saját iroda nyitását.

A Hírextra megkeresésére a cég vezetője elmondta: próbáltak tárgyalni a Négy Mancs képviselőivel, ám különösebb eredménnyel nem jártak: az FVM államtitkárja által szervezett találkozón sem mutattak kompromisszumkészséget. Még akkor is más lenne a helyzet, ha a feltűnően fiatal tárgyaló felek hosszú távú megszüntetést akarnának – mondta Magyar. Erről azonban szó sincs, a tömés azonnali abbahagyását akarják – ami a fentebb vázolt eredményekkel járhat. A céget csak idén nyolcmilliárdos bevételkiesés érheti, ami nem csak a Hungeritet érinti – dominószerűen elkaphatja a beszállítókat, fuvarozókat is.

Ráadásul az Európai Unióban van egy nagyon fontos szabály: olyan jól működő gazdasági tevékenységet, ami vidéken működik, nem lehet megszüntetni. Márpedig ez az üzletág kimondottan ilyen: vidéken sokaknak biztosít megélhetést, és határozottan jól működik – a tömött állatokat a vendéglátóipar is jobban kedveli, mert húsuk a magasabb zsírtartalom miatt ízletesebb (és olcsóbb is a húsbaromfinál).

Nem úgy van

Azokkal az állításokkal nem tud mit kezdeni a cég vezetője, hogy a tömési módszer állatkínzó lenne – már rég nem a szervezet honlapján is látható fémcsövekkel, hanem legfeljebb 18 centis műanyaggal tömik a libákat – ráadásul tökéletesen a vonatkozó uniós jogszabályoknak megfelelően. Az állatokat rendszeresen szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy nem kapnak-e gyógyszereket. Az elmúlt öt évben ilyen nem volt – állítja. Ez a termelők jól felfogott érdeke is: akinek az állatai között antibiotikummal kezelt szárnyast találnának, örökre eltiltatna a termeléstől – ezt értelemszerűen nem kockáztatják. Az pedig szintén nem érdekük, hogy kínozzák az állatokat: a több egészséges állat nagyobb bevételt garantál, mint a pusztuló „készletek”.

Mindezt összevetve Magyar József nem érti, az állatvédőknek miért fontosabb az állatok, mint az emberek érdekeinek védelme – különösen úgy, hogy a történetbe a politika is belekeveredett. Az SZDSZ részéről már kaptak bátorítást, de elvi szinten legalábbis mellettük áll Szili Katalin és az FVM egyik államtitkárja is – miközben Süth Miklós államtitkár, korábbi országos főállatorvos azon fáradozik, hogy a termelést ne kelljen leállítani – ő szervezi az egyeztető tárgyalásokat is, ahol kijelentette: Magyarországon volt, van, és lesz baromfimáj-termelés. Szerencsére a kérdésben úgy tűnik, megvan a szükséges szakmai egyetértés – így talán nem lesz politikai huzavona a történetből, amibe már a Jobbik is beszállt – a Hungerit vezérigazgatója által is hangoztatott érvek mellett azt is hangsúlyozva, hogy a máj hungarikumnak számít, ezért is fontos a védelme.

Hogyan tovább?

A mai tárgyalások kimeneteléről Magyar József nem mert jóslásokba bocsátkozni: az biztos, hogy ha sikerül megállapodni, a felvevőpiac megmaradhat – és a helyzet talán nem lesz olyan tragikus, mint amilyennek ígérkezik.