1971 óta tizenhatodik alkalommal készült ez a világritkaságok közé számító látványosság az egykori céhszékházak sorával szegélyezett téren, amelyet sokan a világ legszebbjének tartanak, és a világörökség részét is képezi.

Közel 800 ezer begónia XVII-XVIII. századi francia textilipari motívumokat idéz fel, kirajzolva egyebek között a főváros egyik védőszentjét, Szent Mihályt és Brüsszel mai jelképét, az íriszt is. A mintákat eredetileg a késő középkor egyik leghíresebb párizsi szövőműhelyéből, az egykori királyi szappangyár helyén kialakított Savonnerie üzemben tervezték.

A választással a szervezők az 1695-ös francia tüzérségi támadásra is emlékeztetni kívántak: XIV. Lajos király utasítására akkor a főtér épületeinek legtöbbjét a földdel tették egyenlővé. További indoka volt a mintaválasztásnak az is, hogy jelenleg éppen Franciaország tölti be az Európai Unió soros elnöki tisztségét: Európa fővárosában erre is igyekeznek figyelni.

Bár Brüsszelt ezekben a napokban szélsőséges időjárás jellemzi (a vakító napsütés egyik percről a másikra csap át heves zivatarba), a virágszőnyeg három napon át várhatóan százezreket vonz a Grand Place-ra.

A látvány a gótikus alapstílusú, gazdag díszítésű városháza emeleti erkélyéről élvezhető leginkább - bár ehhez háromeurós belépőt kell váltani. Ugyanebben az épületben a virágok világával foglalkozó szőnyegkiállítást is megtekinthetnek az érdeklődők. Esténként hang- és képjáték emeli a hangulatot a főtéren.

A szőnyeget száz önkéntes készítette csütörtökön egész délután, ezúttal is Mark Schautteet főtervező irányításával. Grégoire Dune zeneszerző kizárólag a csütörtöki esti hivatalos avatásra komponált egy szerzeményt.

A flamand városokban már évszázados hagyomány a virágszőnyeg készítése, a főtéri látványosság azonban csak bő három és fél évtizeddel ezelőtt indult. Eleinte ötévente tervezték tartani, de a nagy érdeklődés nyomán 1986 óta már minden páros évben elkészítik a szőnyeget.

Legelőször arab díszítőmotívumokat utánoztak a szőnyegen, második alkalommal, 1976-ban parkok és díszkertek volt a téma. 1979-ben a brüsszeli középkorra emlékeztek. 1980-ban Belgium fennállásának 150. évfordulóját formázták meg nemzeti jelképekkel, 1986-ban testületi címerek volt a téma, majd a virágok kínai szőnyegek, Mozart, Brüsszel mint EU-főváros (az egyik belga EU-elnökség évében), a felszabadulás 50. évfordulója, francia kert, török szőnyegmotívumok, csipketerítő-minták, Versailles kastélyának kertje, az Art Nouveau művészeti irányzat, a középkori alkímia ihlette formákat rajzoltak ki.