Bár a Kádár-rendszerben Magyarországot csak a "legvidámabb barakként" emlegették, 1989-ben mégis innen indult el az a hullám, melynek nyomán leomlott az Európa nemzetei közé ékelt vasfüggöny - fogalmazott a pártelnök az MTI-nek is eljuttatott beszédében.

Hazánk volt az, ahol az "államszocializmus gulyáskommunizmusa" sem tudta elnyomni az emberek szabadságvágyát, nem tudta elaltatni a lelkiismeret és a népek közti valódi szolidaritás hívó szavát - tette hozzá.

Dávid Ibolya kiemelte: a magyar konzervatívok soha nem fogják elfeledni, hogy a határnyitásnak megágyazó sopronpusztai Páneurópai Pikniket, és magát az első tényleges határnyitást az akkor még mozgalomként tevékenykedő debreceni MDF hozta tető alá, a Soproni Ellenzéki Kerekasztallal karöltve.

A pártelnök véleménye szerint csak a Páneurópai Piknik sikerét követően vállalkozhatott a magyar vezetés a jól ismert szimbolikus gesztusra, csak ezután valósulhatott meg a híres kézfogás Horn Gyula akkori magyar külügyminiszter és Alois Mock osztrák külügyminiszter között.

"Ma, 19 év történelmi távlatából leszögezhetjük, hogy a nagyhatalmi érdekek által Európa nemzetei közé emelt rácsok lebontása a határokon átívelő szabadságvágy és az igazságtalansággal megbékélni nem hajlandó demokratikus tenni akarás diadala volt" - fogalmazott az ellenzéki politikus.

Dávid Ibolya beszédében utalt az orosz-grúz konfliktusra is: "ma újra eljött az ideje annak, hogy lebontsuk a hallgatás vasfüggönyét, és a szabadság nevében felemeljük szavunkat az elnyomás és agresszió ellen".

Ma is szükségünk van arra, hogy ne kerülgessük a forró kását akkor, amikor Oroszország Grúziában katonai eszközökkel akarja újrafényezni megkopott birodalmi dicsőségét - tette hozzá.
"Mi, magyarok a XX. században már megtanultuk, hogy a konfliktusok hatalmi úton való elsimítása szükségszerűen az ellentétek elmérgesedéséhez vezet.

Megtanultuk, hogy az erőszak által okozott sebek milyen nehezen gyógyuló heget hagynak. Megtanultuk, hogy az ellentétek feloldását egyedül az értékeken alapuló párbeszéd, a türelem és a megértés garantálhatja. És megtanultuk, hogy tankokkal nem lehet békét szerezni" - fogalmazott a pártelnök.

Véleménye szerint a grúz példából a magyaroknak két tanulságot kell levonniuk: az egyik, hogy egyetlen kis ország sem nélkülözheti a felelős és kompetens külpolitikai párbeszédet, és az ezen alapuló nemzeti stratégia kidolgozását, a másik, mint mondta, hogy a nagyhatalmi fenyegetettség ellen 1989-ből kell tapasztalatokat és erőt merítenie az országnak ahhoz, hogy ismét tevékeny szerepet vállalhasson a békés és demokratikus változások előidézésében.

Dávid Ibolya a beszéd után kerékpáros emléktúrára indult Sopronból, ahonnan Ausztriát érintve érkezik a sopronpusztai emlékhelyhez, ahol koszorút helyez el.Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1989. augusztus 19-én Sopronpusztánál több száz keletnémet jutott át a vasfüggönyön túlra a magyar-osztrák határ menti szögesdrót-kerítés ideiglenesen nyitott kapuján át.