IX. Ráma (Bhumibol Aduljadedzs) így kétszeres rekorder; a leghosszabb ideje uralkodó és a leggazdagabb király. Vagyona az amerikai magazin becslése szerint 35 milliárd dollárra rúg. A thai király a lista másik ázsiai szereplőjétől, Hassanal Bolkiah brunei szultántól vette át az első helyet. A dél-kelet ázsiai Bruneit hatodik évszázada irányító család sarja az egyik a két uralkodó közül, aki tavalyhoz képest kevésbé gazdag. A Forbes szerint az olajkészletek apadása miatt 22 milliárd dollárról 20 milliárdra csökkent a vagyona, amely a negyedik helyhez volt elég.
A másik vesztes a nyolcadik helyen álló VI. Mohamed marokkói király. Az ő országában tavaly súlyos aszály pusztított, amelynek következtében visszaesett a gazdasági növekedés üteme, a király magánvagyona pedig kétmilliárdról másfél milliárd dollárra apadt.
Az olajárrobbanás már a tavaly első alkalmommal összeállított lista első öt helyére is három közel-keleti uralkodót katapultált, akik időközben tovább gazdagodtak. A második helyen idén is Kalifa ben Szaid, az Egyesült Arab Emírségek uralkodója áll, aki egy év alatt kétmilliárd dollárral 23 milliárdra növelte vagyonát. A harmadik helyen sincs változás; ezt Abdallah bin Abdel-Aziz foglalja el. Szaúd-Arábia királya egy év alatt ugyancsak kétmilliárddal gyarapította tavaly 19 milliárd dolláros vagyonát. Országának egyébként a Forbes szerint naponta egymilliárd dolláros bevételt hoz az olajexport.
Dubaj sejkje, Mohammed ibn Rasíd al-Maktúm az ötödik leggazdagabb uralkodó, és ő is kétmilliárd dollárral lett gazdagabb. 18 milliárd dollárjának jelentős része a közel-keleti trendnek megfelelően már nem olajipari érdekeltségekben fekszik; a sejk a Dubai Holding többségi tulajdonosaként részesedést szerzett egyebek között a Sonyban és a brit HSBC bankban, az amerikai Kentucky államban pedig van egy 1540 hektáros farmja, ahol versenylovakat tenyészt.
A tizenötös listán további három közel-keleti - a katari, az ománi és a kuvaiti - uralkodó szerepel, valamennyien a lista második felében, az ötmilliárd dollárnál kisebb vagyonnal rendelkező uralkodók között.
Régió szerinti bontásban a relatív többséget adó közel-keletiek után az európaiak következnek. A leggazdagabb a hatodik helyen álló II. János Ádám a Liechtensteini Fejedelemségből. Vagyona a Forbes becslése szerint ötmilliárd dollár, alig harmadakkora, mint az előtte álló arab sejké. A fejedelem nagy rajongója Rubensnek, 33 képe van a XVII. századi flamand festőtől, ami a maga nemében világrekord. Génmódosított rizzsel foglalkozó vállalata is van Amerikában, és sokat hoz a konyhára az LGT bank, amely már hetedik évtizede a Liechtensteint 900 éve vezető család tulajdona.
A második európai a kilencedik helyen álló II. Albert monacói herceg. 1,4 milliárdos vagyona főként ingatlanokban és a miniállam kaszinóiban áll. II. Erzsébet, Nagy-Britannia uralkodója a 12. leggazdagabb. Dollárban számolva 650 milliós vagyonának legértékesebb elemei angliai és skóciai ingatlanok, műtárgyak és a nagyapjától örökölt bélyeggyűjtemény. Beatrix, Hollandia uralkodója 300 millió dollárral a 14. helyre került, befolyása viszont a legtöbb európai uralkodónál nagyobb, hiszen a kormánnyal együtt gyakorolja a végrehajtó hatalmat, és a parlament csak az ő hozzájárulásával hozhat törvényeket.
Az uralkodók vagyonáról nehéz pontos képet alkotni, mert gyakran szorosan összefonódik az uralkodói és az állami, illetve a személyes és a családi vagyon. A brit koronaékszerek és a Buckingham-palota például nem II. Erzsébet, hanem az állam tulajdona. A lista ezért egy olyan becslési módszer alapján állt össze, amely a "tudomány és a művészet keveréke" - áll a Forbes cikkében. Ez az oka annak, hogy az idei még csak a második uralkodói toplista, és hiába a vagyon és a befolyás, koronás fők nem szerepelnek a világ leggazdagabbjait felsoroló listákon - írta a Forbes magazin.