Nagyszabású felújítás a Magyar Állami Operaházban

"Már a frissen festett színpadon állunk, a talpunk alatt körülbelül ilyen vastagságú fa van" - mondta Czeiner László, mutatva a mintegy 10 centiméteres vastagságot, amelynek kétharmada a tartórész, egyharmada a koptatóréteg - ezt cserélték. A hátsó színpadot csak javították, újracsiszolták és festették.

Borovi fenyőből van a dalszínház színpadának padlója, amelynek rengeteget kell tudnia: "egyrészt bizonyos díszletelemeket szilárdan tartó fúrókat is bírnia kell, másrészt az sem mindegy, hogy a táncosok lába alá milyen rugalmasságú anyag kerül. Ugyanakkor olyan szilárdságúnak kell lennie, hogy az előírt, 500 kilogramm/négyzetméter terhelést kibírja. És ez az anyag bírja" - állítja Czeiner László.

"A színpadpadlóval várhatóan egy héten belül készen vagyunk. A többi berendezés javítása még folyik, zajlik a fő- és segédügyelői pult teljes cseréje. Ez már 24 éves volt és annyira üzemképtelen, hogy az előadások lebonyolítását veszélyeztette" - mondta Czeiner László.


Természetesen az elmúlt évekig minden nyáron felújítottak valamit, részletekben. Mivel azonban az előző nyarakon játszottak a házban, annyi idő soha nem jutott, hogy ekkora feladatokat végezzenek el. A javítások mellett beállítások és ellenőrzések is folynak még.

"A ponthúzók és a gépi díszletemelők teljes kötélzetét is átvizsgáltuk, hol van szálszakadás vagy kipergés, hol kell azonnal cserélni a kötelet. Ezek igen hosszúak, átlagosan hatvan méteresek vannak egy-egy emelőgépben" - tette hozzá a műszaki igazgató, hangsúlyozva, hogy egyébként a köteleket negyedévente teljes körűen ellenőrzik, és havi karbantartási napokon is átnézik őket.
Az alsó színpadgépezetben is cseréltek alkatrészeket, de a leglényegesebbnek ezzel kapcsolatban azt tartja a műszaki igazgató, hogy a színpad koptatórétegének cseréje közben mindent "utánszabályoztak", szinteztek.

A tervezett mintegy 280 előadásból 41-et tartanak a Thália Színházban, tehát a repertoár túlnyomó részét az Ybl-palotában játssza a társulat. "Úgy kellett előkészítenünk a színpadot, hogy azt mondhassuk, nyugodtan indulhat az évad. Menet közben ettől még adódhatnak problémák" - jegyezte meg Czeiner László.

A színpadgépezet az előző évadban sok fejfájást okozott a Magyar Állami Operaház vezető munkatársainak. "Örököltük ezt a berendezést. A flottsága sajnos olyan, amilyen, a biztonságát kell növelni, munkavédelem és üzembiztonság tekintetében egyaránt" - tette hozzá a műszaki igazgató.

Arra a kérdésre: lát-e esélyt arra, hogy ez a technika olyan legyen egyszer, amilyennek lennie kell egy európai operaházban, Czeiner László megjegyezte: "vágyunk rá". Mint mondta, ahhoz, hogy ez megtörténjen, nemcsak pénz kell, hanem egy olyan színház is, ahová az operaház repertoárját és társulatát át lehet vinni a csere idejére. "És ez nem rövid periódus, majdnem két évad, mert az épületben mást is meg kellene még csinálni" - mutatott rá a műszaki igazgató, felidézve, hogy az elmúlt 124 évben átlag 30 évenként végeztek el nagy felújításokat az épületben: 1912-ben, az 50-es évek elején, aztán 80-ban, tehát megvolt a ritmus.

Egyelőre azonban még a nyárra tervezett munkákat sem tudják majd teljesen befejezni az évad kezdetére. Mivel a Magyar Állami Operaházat is köti a közbeszerzési eljárási rend, meg kellett várniuk, hogy a függönyre és a bársonytakarásokra is ajánlatok érkezzenek. Csakhogy nyáron a gyönyörű, bíbor színű függöny gyártói szabadságra mentek, tehát az új függöny anyaga a legjobb esetben is szeptember végére, vagy október elejére készülhet el, és csak utána lehet megvarrni. Megrendelték, így januárban, amikor lesz egy hét szünet, föl fogják tenni az eredeti bayreuthi típusú függönyt és az új drapériát - mondta Czeiner László.

Az operaház műszaki igazgatója egyébként ritkán szólal meg a nyilvánosság előtt, egyfajta csöndes szolgálatnak tartja munkáját. A diploma megszerzése után kezdett dolgozni a házban, bár akkor még nem itt volt a főállása. Négy évvel később, 25 évvel ezelőtt szerződött ide, de a főváros több színháza is igénybe vette már szaktudását.