Kende Tamás, az ELTE Állam és Jogtudományi Karának adjunktusa kiemelte: a nemzetközi jog csak kivételes esetekben teszi lehetővé a határok megváltoztatását: erre akkor van mód, ha egy nép elnyomó uralom alatt él, és ettől az uralomtól szabadul meg, hozza létre önálló államát.
A függetlenségi törekvéseknél ugyanakkor figyelembe kell venni az etnikai arányokat is - tette hozzá.

A szakember szerint nemzetközi jogilag nehezen értelmezhető Dél-Oszétia és Abházia függetlenedése, ugyanakkor nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az jogellenes - mutatott rá.
Lattmann Tamás, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem oktatója viszont úgy vélte: ahogy nehezen találni nemzetközi jogi alapot Koszovó függetlenné válására, ugyanúgy nehéz ez Abházia és Dél-Oszétia esetében.

A nemzetközi jog egyértelműen kimondja, hogy nem sérthető meg egy ország szuverenitása sem. Így nem jogszerű sem Koszovó önállósága, sem Abházia és Dél-Oszétia függetlenedése - hangsúlyozta a szakértő.

A nemzetközi jogász szerint hasonlóak a történések Abháziában és Dél-Oszétiában, mint korábban Koszovóban. Oroszország most gyakorlatilag "újra szeretné játszani" a koszovói elmúlt tíz évet. Ehhez nem is kell sokat tennie, hiszen az 1990-es évek eleje óta tapasztalható az "erjedés": Grúzia nem tudja gyakorolni fennhatóságát Abháziában és Dél-Oszétiában.

Nemzetközi jogilag is teljesen hasonló a helyzet: van egy állam, amelynek etnikai szempontból homogénnak tűnő része eldöntötte, hogy elszakad az adott országtól - fűzte hozzá.
Oroszország most visszavág a nyugati világnak, ugyanazt teszi Abháziában és Dél-Oszétiában, mint amit az Koszovóban tett. Erőteljes "adok-kapok" játszma tanúi vagyunk, ami főként politikai, és nem jogi kérdés - mondta Lattmann Tamás.

Kende Tamás ugyanakkor kiemelte: nem lehet a függetlenedést jogellenesnek minősíteni. Az azonban nyilvánvaló, hogy jogszerűnek egyértelműen a grúz szuverenitást minősíti a nemzetközi jog.

A szakértő szerint nem lehet párhuzamba állítani a Koszovóban történteket Dél-Oszétia és Abházia függetlenedésével, bár Oroszország hangsúlyosan erre törekszik.

A jogász arról is beszélt: jogilag már csak azért sem releváns, hogy Oroszország elismerte Abháziát és Dél-Oszétiát, mert a mindennapokban derül ki, hogy a két alakulat életképes-e.
Például a ciprusi török köztársaságot hiába ismerte el Törökország és később Pakisztán, államként nem tud hatékonyan működni, hiszen többi között nincs telefonos és postai összeköttetése, nemzetközi járatokat nem indíthat és fogadhat. Abházia és Dél-Oszétia esetében is elképzelhető ilyen helyzet - tette hozzá Kende Tamás.

Lattmann Tamás szerint a függetlenedést úgy lehetett volna legitimálni, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa jóváhagyta volna. Ez azonban nem történt meg Koszovó esetében és nem fog megtörténni Abházia és Dél-Oszétia esetében sem - mondta.

Nagyon kevés állam ismeri majd el a független Abháziát és Dél-Oszétiát, arra is rendkívül kicsi az esély, hogy ENSZ-tagállamok legyenek. Kevés az esély arra is, hogy a két terület Oroszországhoz csatlakozzon - vélte a szakember.