Tavalyelőtt 52, míg tavaly 59 rákosi vipera született a központban. Az idei magas szaporulat azzal magyarázható, hogy már a tenyészprogramban született 3-4 éves egyedek is ivaréretté váltak és világra hoztak utódokat - mondta az MTI-nek Halpern Bálint, a Magyar Madártani Egyesület munkatársa.

Az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent a rákosi vipera állománya Magyarországon, a vadon élő egyedek számát ötszáz példánynál is kevesebbre becsülik. A faj végleges eltűnésének megelőzését céljául kitűző programot támogatja a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium és az Európai Bizottság LIFE-Nature Alapja.

A tíz befogott egyeddel 2004-ben elindított programnak köszönhetően összesen 378 viperával büszkélkedhet a Kiskunságban lévő Rákosivipera-védelmi Központ, ami jelentős eredmény a vadon élő példányok számához viszonyítva.

A program célja a faj visszatelepítése természetes élőhelyére. Az első tenyésztett egyedeket a tervek szerint 2009-ben engedik el a Kiskunsági Nemzeti Park területén található, fokozottan védett helyen, amely távol esik a lakott területektől.

Magyarországon a rákosi vipera 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992 óta pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozik. Természetvédelmi értéke egymillió forint. Eltűnésének alapvető oka az élőhelyek zsugorodása.

A gyepterületek beépítése, felszántása, erdősítése nagy területekről tüntette el a fajt. A megmaradt élőhelyeken az intenzív mezőgazdasági tevékenységgel járó gyephasználat sem kedvezett az állatnak, ezért a fennmaradt állomány tovább fogyott. Ugyancsak ritkította a populációt a kereskedelmi célú gyűjtés és a szándékos pusztítás.

A rákosi vipera populációja két területen, a Hanságban és a Kiskunságban maradt fenn. A kígyó a nedves és száraz gyeptípusok alkotta réteket, legelőket kedveli. Télen rágcsálójáratokba húzódik, ahol hibernált állapotban vészeli át a hideg napokat. A fiatal egyedek elsősorban sáskákkal, szöcskékkel, tücskökkel táplálkoznak, míg a felnőtt példányok ezek mellett gyíkokkal, madárfiókákkal és rágcsálóivadékokkal egészítik ki étrendjüket.

Ennek a kígyófajnak a mérge felnőtt emberre gyakorlatilag veszélytelen. Marása - bár a faj óvatos életmódja és ritkasága miatt ez nagyon ritka - méhcsípésszerű, gyorsan múló tünetekkel jár.
A mérgeskígyó aktív védelme megosztja a közvéleményt, ezért a program résztvevői fontosnak tartják a lakosság tájékoztatását, hogy javuljon a rákosi vipera megítélése. A rákosi viperáról és a fajvédelmi programról további információ a www.rakosivipera.hu című honlapon érhető el.