A történet, amelyet a háborús konfliktus kapcsán elevenítettek fel, nem új; Ineke Smits holland rendezőnő még 2004-ben örökítette meg egy grúziai falucskában, Metehiben élő idős asszony, Vera Putyina megrendítő történetét, aki Vlagyimir Putyin édesanyjának vallotta magát.

Putyin hivatalos életrajzában az szerepel, hogy édesapját Vlagyimir Szpiridonovics Putyinnak, édesanyját Marija Ivanovnának hívták. "Hivatalos" szülei az 1940-es évek végén költöztek Leningrádba, a mai Szentpétervárra, ahol 1952-ben látta meg a napvilágot a későbbi elnök. Apja-anyja rákban hunyt el 1999-ben.

2000-ben a grúziai sajtó arról kezdett cikkezni, hogy Putyin biológiai édesanyja Tbiliszi közelében él. A hírt felkapta a nyugati média, négy évvel később pedig megszületett az idős asszony életét feldolgozó dokumentumfilm, majd "Az orosz elnök titkos életrajza" címmel könyv jelent meg.

Az ominózus filmben az 1926-os születésű asszony arról mesél, hogy szerelme, Putyin édesapja, már jegyben járt, amikor találkoztak, s végül mást vett el, Vera pedig leányanyaként hozta világra a fiát. Később az asszony egy grúz férfihoz, bizonyos Georgij Oszipasvilihez ment feleségül, s követte férjét annak szülőfalujába. A házasságból két kislány született, de a férje nem bírta megszeretni mostohafiát, s végül Vera kénytelen volt édesanyja gondjaira bízni Vlagyimirt.

Vera Putyina a mai napig szégyenkezik, hogy annak idején sorsára hagyta a fiát, ám mélységes meggyőződése szerint ez végül Vlagyimir javára szolgált. Az asszony véleménye szerint ilyen szülőkkel, mint ő meg a férje, fia soha sem juthatott volna a hatalom csúcsára.